Egy figyelemre méltó kisebbség ugyanakkor úgy foglal állást, hogy jöhetne az euro, amilyen gyorsan csak lehet. Mindez együttvéve azt mutatja, hogy a magyar közvélemény igen kedvezően viszonyul a közös európai valutához. Az összkép más országokhoz képest is pozitív, állapította meg a GfK Piackutató Intézet idén októberben, több ország felnőtt lakosságát fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével.
Azok a magyarok, akik nem tudtak válaszolni vagy közömbösek országuk pénzneme iránt, esetleg kimondottan ellenzik az eurót, együttesen a megkérdezettek egyharmadát teszik ki.
Az euro mielőbbi bevezetésének hívei között Magyarországon az átlagot meghaladó részt képviselnek a 25 000 lakosúnál nagyobb városban élők, 50-59 évesek, diplomások és vállalkozók.
A kimondottan euro-ellenesek között országunkban felülreprezentáltak az alföldiek, 25 000 lakosúnál kisebb településeken lakók és a háziasszonyok.

Térségünk vizsgált országaiban az euro híveinek aránya Magyarországon a legnagyobb. Amíg ugyanis nálunk a közvélemény 69 százaléka látná szívesen jelenlegi pénzneme helyett előbb-utóbb a közös európai valutát, addig a csehek 61 százaléka, a lengyeleknek pedig csak 35 százaléka vélekedik hasonló módon.
Ennek megfelelően nálunk legalacsonyabb az elutasítók, a pénznem kérdésével nem foglalkozók és a válaszolni nem tudók aránya is, míg Lengyelországban a legmagasabb.
Az euró bevezetéséből most kimaradó EU-tagországok közül Nagy-Britanniában és Svédországban is végeztek ugyanilyen megkérdezést. Ebből kiderült, hogy az angolok 30 százaléka kívánja az eurót, 53 százaléka viszont kategorikusan, egyszer és mindenkorra elutasítja.
A svédek 50 százaléka képvisel pozitív véleményt, 23 elutasítót, 14 közömböst, míg 13 százalék nem tud válaszolni.