A világgazdaság fejlett térségeiben a múlt év folyamán fokozatosan mélyülő dekonjunktúra, majd recesszió ez év elején is folytatódott. A januári ipari termelés sem az USA-ban, sem Japánban nem érte el a tavaly januári szintet. Az Európai Unió országaira – a rendelkezésre álló nem teljes körű adatok alapján – ugyancsak az ipari termelés csökkenése-stagnálása jellemző.

Magyarországon a múlt év azonos hónapjához mérve ugyancsak valamelyest csökkent az ipar teljesítménye, amit elsősorban az export-kereslet szűkülése magyaráz. Az ipari rendelésállomány, de különösen az új rendelések alapján az export további csökkenésére lehet számítani. Ez a folyamat összefügg a világkereskedelem helyzetével, de szerepet játszik a forint számottevő felértékelődése is. Az építőiparban folytatódott az élénk termelésnövekedés, és a mezőgazdasági termékekből is kissé emelkedett a felvásárlás.

Az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya az év elején romló tendenciát mutat. A folyó fizetési mérleg hiánya több mint kétszerese a tavalyinak, és jóval meghaladja a két évvel korábbit is. Az államháztartás január–februári deficitje ugyancsak kiugróan magas, a növekmény túlnyomó része a központi költségvetésben jelent meg. A központi költségvetés kéthavi hiánya az éves előirányzat közel 30%-át teszi ki.

Az év eleji adatok az infláció mérséklődését mutatják. Ez a tendencia mind a termelői, mind a fogyasztói árak alakulásában nyomon követhető. Folytatódott a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának az egy évvel ezelőttihez mért csökkenése és a reálbér gyors emelkedése.