Ezt a négy dolgot együtt, egy éves költségvetésben, borzasztó nehéz megvalósítani – szögezte le Keller -, de az nyilvánvaló, hogy igen meg kell nézni, miként bánunk a bevételekkel. Miközben például bérfejlesztésére 2002 második felében és 2003-ban több mint 500 milliárd forintot kell fordítani. Az adóterhelés mérséklését 2003-ban a sávoknak a megváltoztatásával érjük el, és már 2002-ben is szeptember 1-től a minimálbérnek az adómentessé tételével. 2003-ban 500 ezer forintról 650 ezer forintra illetve 1,2 millió forintról 1,35- re változnak azok az adósáv határok, amik fölött egy magasabb adókulcsot kell érvényesíteni. 2004-ben 800 ezer illetve 1,5 millió forint lesz az a határ és ezt már most törvényben rögzítettük ahol adómértéket vált a jövedelem. És 2004-ben megvalósul egy adómérséklés is, ezt 18, 26 és 38 százalékban rögzíti a törvény. 2002. szeptemberétől az adójóváírás mértéke 3 ezer forintról 9 ezer forintra változott és az a határ ameddig igénybe lehet venni az adójóváírást az 1,2-ről 1,35-re változik 2003-ban, 2004-ben pedig 1,5-ről 1,95-re. Jelentős változásnak tartom azt, ami nagyon sok embert érint, hogy hosszú évek óta az étkezési utalványnak az összege elmozdult a kritikus 1400 forint/havi összegről 2000 forintra, illetve ha meleg ételre fordítják az emberek akkor 2500-ról 4000 forintra. Ezt mindig nettó módon kell értékelni, mert hiszen ezt teljes mértékben el tudják az emberek vásárolni.

A nyugdíjasok esetében is figyelembe kell azt venni, hogy már 2002-ben megtörténtek a pozíciójukat javító intézkedések. Sokszor érdeklődnek a nyugdíjasok arról, hogy akkor most 2003-ban milyen változások következnek be. Egyrészt 2002-ben egy további egy százalékos minimum 2500 forintos emelést fognak kézhez kapni, visszamenőleg az 1 százalékot január 1-jéig. 8,4 százalékos nyugdíjemelést irányzott elő a költségvetés 2003-ra. És a 13. havi nyugdíj bevezetését is megkezdjük, úgy, hogy az egy havi nyugdíjból egy heti nyugdíjat fizetünk 2003. novemberében. Reálértéken 5,4 százalékkal fog növekedni a nyugdíj értéke. Az özvegyi nyugdíj az eddigi 20 százalékról 25 százalékra fog változni. És a méltányossági nyugdíjemeléseken keresztül próbáljuk az alacsony nyugdíjakat valamilyen formában emelni.

A családi pótlék emelését 28 százalékos mértékben határozta meg az eddig elfogadott törvény. Azt gondolom – folytatta gondolatmenetét az államtitkár -, hogy ez jelentős mértékű változás ahhoz képest, hogy négy éven keresztül nem változott. Az anyasági támogatást 50 százalékos mértékben növeltük, két gyermek után is jár ezentúl a gyes, eddig csak egy gyermek után járt, ha valaki ikerszülést hajtott végre. A nagyszülői gyest úgy vezettük be - megváltoztatva a korábban elfogadott törvényt -, hogy a nyugdíj mellett is igénybe lehet venni a nagyszülői gyest, de értelemszerűen ahhoz együtt kell lakni a gyerekkel. S bevezettük az 5 nap pótszabadságot az apukák számára. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás 4200-ról 4600-ra nő, a tankönyv ingyenesség rászorultsági alapon került bevezetésre, csakúgy mint az iskolai étkezés ingyenessége, illetve az óvodákban teljes mértékben megvalósult.

Szeretném felhívni a figyelmet az iskolai felújítási programra, az iskolákban az informatika fejlesztésére, tovább folytatjuk azt az informatikai fejlesztést amit már elkezdtünk ’97-98 között.

Az egészségügy helyzetének a változása is jelentős társadalmi kihatással bír, a közalkalmazottak bérének az emelése az egészségügyben dolgozókon sok mindenben javít. 170 milliárd forinttal jobb lesz a helyzete a társadalombiztosítás költségvetésének a pozíciója.

A mezőgazdaság területén nagyon nagy terheket vállalt fel a költségvetés. Folytatta az üzletrészek kifizetését, a gazdák földvásárlásának az elősegítését, állami kezesség vállalással, kamattámogatással segíti, 60 milliárd forintos adósságrendezési csomagot kell jövőre kezelni a költségvetésnek.

Nagy hangsúlyt fektetünk a területi különbségeknek a csökkentésére, a vállalkozások versenyképességének a javítására.

Ezek azok a megítélésem szerint nagyon szükségszerű lépések, amelyekre a költségvetési fedezet biztosítva van. És nyilvánvaló, hogy vannak olyan előirányzatok, amik a tavalyi szinten maradnak, vagy éppen csökkennek, de attól, hogy kevesebb van előirányozva, még többet fogunk arra fordítani, ha hatékonyabb módon használjuk fel. Márpedig ha például közbeszerzésen keresztül épülnek az autópályák, akkor ugyanabból a költségvetési előirányzatból, sokkal hosszabb autópályát lehet építeni. Persze kevesebbet lehet belőle ellopni, ez kétségtelen. Nagy a jelentősége, hogy az EU csatlakozási pénzek meg fognak nyílni, és ehhez az intézményrendszer kiépítésében jelentősen léptünk előre, illetve elkészül(t) a nemzeti fejlesztési terv is. Tehát már most a vállalkozóknak, az önkormányzatoknak kell nagyon nagy figyelemmel kísérni azt, hogy milyen programokat tartalmaz a nemzeti fejlesztési terv, és a saját célkitűzéseiket mindenképpen hozzá kell szabni ezekhez a programokhoz. (l. r.)

Takarékos költségvetés készült