Egyes becslések szerint erre annak a vállalkozónak lesz érdemes áttérnie, aki 100 forint bevételből 65 forintnál kevesebbet fordít anyagokra, szolgáltatások vásárlására és alkalmazottai bérére; azaz jellemzően a szellemi foglalkozásúaknak, a különféle lakossági szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozásoknak.

Az egységes vagy egyszerűsített vállalkozási adót (eva) az elképzelések szerint a 10 millió forint alatti árbevételű kisvállalkozások választhatják majd. Mértéke a bruttó árbevétel 15 százaléka lenne, és a társasági adót, az áfát, az szja-törvény szerinti osztalékból származó jövedelem adóját, valamint a cégautóadót váltaná ki, a többi adót – köztük az szja-t – és járulékot azonban nem. Így az adószakemberek szerint kérdés, hogy összességében kinek éri meg majd az evát választani. Az új pénzügyminiszter szerint a törvénytervezet nyár végére elkészül, és ősszel benyújthatják a parlamentnek. Ha az megszavazza, januártól lehet majd az új szabályok szerint is adózni.

Akinek megéri, s akinek nem

Az érdekvédelmi szervezetek főként azoknak a kis-, illetve kényszervállalkozásoknak ajánlják az evát, akik kis költséggel, kevés számlával dolgoznak.
Nos, akik vállalkozásukban minimálbért fizetnek alkalmazottaiknak, valóban jobban járnak az egységes adóval, mint a jelenlegi rendszerben – miután a foglalkoztatottak körében a minimálbér adómentességét is ígéri az új kormány. Egyes becslések szerint annak a vállalkozónak lesz érdemes áttérnie, aki 100 forint bevételből 65 forintnál kevesebbet fordít anyagokra, szolgáltatások vásárlására és alkalmazottai bérére; azaz jellemzően a szellemi foglalkozásúaknak, a különféle lakossági szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozásoknak. A tervek szerint nemcsak a főállású, hanem a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók is élhetnének az új lehetőséggel.
Nem lesz érdemes áttérniük az egységes adóra a nagy költséggel dolgozóknak és azoknak, akiknek az értékesítését 12 százalék, a beszerzését viszont 25 százalék áfa terheli. Azok sem nyernek vele, akik beruházást terveznek, és emiatt jelentős áfa-visszaigénylésre tarthatnak igényt. Kiszorulhatnak belőle a kis üzleteket üzemeltető kereskedők is, részben a magas forgalom és kis nyereségkulcs miatt, igaz, számukra a 10 milliós bevételi összeghatárt várhatóan magasabban állapítják majd meg.

A számlákat azért gyűjteni kell

Az új adózási forma senkinek nem kötelező, hanem választható lesz azok számára, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. És mivel az evával nagyságrendileg kevesebb az adminisztrációs teendő, mint amivel a jelenlegi előírások teljesítése jár, olyanok is élhetnek ezzel a választással, akik ugyan így sem fizetnek majd kevesebb adót és járulékot, ám megspórolhatják az adminisztrációs kiadásokat. Igaz, a szocialisták programja az adminisztrációs terhek csökkentését ígérte: eszerint a vállalkozások ma harminc-negyven jogcímen történő befizetéseit összevonják, a hónapon belül különböző időpontokban esedékes fizetési kötelezettségeket egyetlen napra, a több számlaszámot pedig egyre redukálják, a befizetés szétszedése a különböző helyekre az állam feladata lesz.

Egyelőre tisztázatlan, hogy az evát választóknak a helyi iparűzési adó miatt továbbra is gyűjteniük kell-e a költségszámlákat – hiszen ha nincsenek költségszámlák, a vállalkozó nem csökkentheti velük a nettó árbevételét, s a teljes összeg után kellene fizetnie az önkormányzatoknak. Ám ha a helyi adó bekerülne is az evába, a számlák megléte akkor is fontos lehet, ha a vállalkozó év közben átlépi a 10 millió forintos árbevételi határt, mert ekkor köteles lesz visszatérni a tételes költségelszámolásra. Egyelőre a mérlegkészítéshez is szükség van a költségszámlákra. A számviteli törvényben szükséges változtatásokat már vizsgálják, e témakörbe tartozik az is, hogy az evát választó vállalkozások mentesülnének a hamarosan kötelezővé váló kettős könyvvitel alól is.

A költségvetés is jól jár

Az APEH adatai szerint – a 2000-re vonatkozó bevallási adatok alapján – 546 ezer 294 vállalkozás bruttó árbevétele nem érte el az évi 10 millió forintot, ezeknek a 62 százaléka volt nyereséges, 38 százalékuk pedig veszteséges; az áfa-bevallásokból pedig az derül ki, hogy a 10 millió forint bruttó árbevétel alattiak 66 százaléka nettó befizető volt.
Az új adónem révén a költségvetés is jól járhat, mivel az érintett vállalkozások megközelítően 1200 milliárd forintnyi árbevételt produkálnak, miközben összesen csak 60–70 milliárd forint az általuk befizetett forgalmi és nyereségadó: az eva révén – cserébe azért, hogy nem kell nap mint nap azon gondolkodniuk, hogyan fogják számlákkal fedezni a bevételeiket – olyanok adójára is számítani lehet, akik korábban szinte semmit nem adóztak.
Az ellenzék már nyilvánosságra hozta, hogy nem fogja támogatni az elképzelést, mivel az eva nem a nyereséges vállalkozásokat hozza kedvezőbb helyzetbe, sőt számukra összességében még tehernövekedést is jelenthet. Ez igaz – lenne; ám éppen ezért nem lesz kötelező…

V. I.–L. R.

Megjelent a Piac és Profit magazin 2002. júniusi számában