A magyar gazdaság valószínűleg túl van a visszaesés mélypontján, a IV. negyedévben az előző negyedévhez képest már minimális növekedés valószínű, az előző év azonos időszakához képest azonban csak 2010. II. félévében várható - szerény - növekedés.

Némi növekedés

Szeptemberben az ipari és az építőipari termelés is 3,7%-kal magasabb volt az augusztusinál. Mindkét ágazatban jelentős az egyes hónapok közötti hullámzás, de az iparban a növekmények már többnyire magasabbak a csökkenéseknél. Ez utóbbinál idén decemberben már az egy évvel korábbihoz viszonyítva is némi növekedés lehetséges, a jövő évi dinamika pedig alapvetően az európai konjunktúrától függ. Reményt keltő, hogy a legfrissebb prognózisok szerint fő exportpiacunk, Németország GDP-je 2010-ben már 1% feletti mértékben emelkedhet, de kérdéses, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelhető javulás milyen mértékben támaszkodik egyszeri tényezőkre (pl. roncsprémium hatására megélénkült gépkocsi-eladás).

Az építőiparon belül - a tavaly év végi átmeneti élénkülés miatt - csak jövőre várható növekedés, igaz akkor az ipari 3-4%-nál erőteljesebb, 6% körüli. Ez azonban még nem az üzleti vagy lakossági beruházásoknak, hanem az EU-támogatásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek lesz az eredménye. Az átadott  lakások száma a III. negyedévben csaknem egynegyedével maradt el a tavalyitól, s az év egészében 30 ezer alá, jövőre a 2004. évi csúcs felére, 20 ezer közelébe csökkenhet. Ez lényegében a 2000. évi - a lakástámogatási rendszer beindítása előtti - szintnek felel meg.

Nagy jövedelem-visszaesés, csökkenő infláció

Idén az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében, 2010-ben azonban a belföldi kereslet stabilizálódása és a világpiaci energiaárak emelkedése okozta cserearány-veszteség következtében már a behozatal lesz a dinamikusabb (euróban mérve). Ennek következtében a külkereskedelmi aktívum csökken, a folyó fizetési és tőkemérlegben azonban ezt kompenzálja az EU-transzferek növekedése. A magyar gazdaság 2009-2010-ben valószínűleg nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

2009-ben a reáljövedelmek 4-5%-os mérséklődése valószínű a reálkeresetek 2%-os csökkenése, a foglalkoztatás 3,5-4%-os visszaesése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása várható. Szeptemberben a fogyasztói árak a vártnál kevésbé, 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, 2010 végére pedig 3% körülire csökkenhet az infláció. Az államháztartás hiánya 2009-ben a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9%-a körül lesz. 2010-re a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8%-os deficit várható. Ennél érdemben nagyobb hiányt a nemzetközi pénzpiac csak akkor tolerálna, ha ez egyszeri tőkekiadásokat és átalakításokat tartalmazna, s ha a későbbi évekre - reformokkal alátámasztott - tartós deficitcsökkentési program készülne.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2009-2010. évi folyamatairól

* 2009. I. félév
** 2009. I-X. hó
*** 2009. VIII-X. hó
A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM