A világpiacon az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld vezeti a termesztési rangsort, míg Európán belül Kína jelentette az utóbbi évek legnagyobb versenykihívását, főként olcsó importjával. Ezt ellensúlyozandó, az Európai Bizottság 2025. július 15-én ideiglenes dömpingellenes vámot vezetett be a Kínából származó csemegekukoricára, amely augusztus elején lépett hatályba.

Magyarországon a csemegekukorica-termesztési terület évről-évre csökken: míg öt évvel ezelőtt még 35 ezer hektáron folyt termesztés, addig az iparági becslések szerint idén már csak 21-23 ezer hektár körül alakul a végleges vetésterület. A termésmennyiség 2024-ben megközelítette a 400 ezer tonnát, 2025-re azonban az előrejelzések szerint 300-350 ezer tonnára mérséklődhet – az eredmény jelentős mértékben függ az aszály súlyosságától. A betakarított csemegekukorica döntő részét a hazai konzerv- és fagyasztóüzemekben dolgozzák fel. A magyarországi ágazat fő exportpiacai között szerepel Európa számos országa, az Egyesült Királyság, Oroszország és Japán. Bár a frissfogyasztás hazánkban alacsonyabb az európai átlagnál, az ipari felhasználás továbbra is stabil keresletet biztosít.

Versenyképesség: innovatív technológia és alkalmazkodás a változásokhoz

„A hazai termelők versenyképességének megőrzéséhez kulcsfontosságú az öntözött területek arányának növelése, az elavult öntözőrendszerek korszerűsítése, valamint a feldolgozóipar igényeihez igazított, modern fajták termesztése” – mondta Hajdú Róbert, a Syngenta szakértője. Hozzátette: a Syngenta portfóliójában jelenleg négy normálédes és hat szuperédes fajta található, amelyek közül a GSS5649 és GSS3071 kiváló termésbiztonságot, jó hozamot és minőséget kínál. A legújabb hibridjeik közül kiemelkedik a GSS8871 hibrid, amely MDVM-rezisztenciája révén magas termésbiztonságot nyújt, és kiválóan alkalmazkodik a hazai feldolgozói igényekhez. A Syngenta emellett piacra dobta a Fortenza FS600 csávázószert is, amely hatékonyabb és költségtakarékosabb védelmet biztosít, mint a jelenlegi talajfertőtlenítő megoldások.