A brüsszeli bizottságnak kétévente kell úgynevezett konvergenciajelentést készítenie a csoportról, amelynek tagjai jelenleg Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, Románia és a régebbi EU-tag Svédország (az EU közös pénzét Dánia és Nagy-Britannia - minden más tagállammal ellentétben - nem köteles bevezetni, a fennmaradó 15 tagország pedig már sajátként használja). Legutóbb 2006 decemberében készült ilyen típusú értékelés. A tavaly csatlakozott két tagállamot most először értékeli Brüsszel ebből a szempontból.

A szabályok szerint az említett országok bármelyike kérheti, hogy készítsenek róla egyedi értékelést bármikor, amikor saját meglátása szerint készen áll a közös pénz bevezetésére. Ezúttal egyedül Szlovákia kért ilyet, és a jelentés kiszivárgott tervezete szerint kedvező elbírálásban is részesül. A szövegben a tervezet tanúsága szerint az áll, hogy "a vizsgált államok közül egyedül Szlovákia teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket". Ezt valószínűsíti a testület néhány napja kiadott gazdasági előrejelzése is. (A szlovákok 56 százaléka úgy érzékeli, hogy számára előnytelen lesz országának belépése az euróövezetbe.)

Utóbbi Magyarországról azt közölte, hogy az államháztartás hiánya a bruttó össztermékhez képest még idén is 4 százalék lesz, a belső államadósság 66,5, az infláció pedig 6,3 százalék - vélhetően mindhárom érték meghaladja az aktuális referenciaszintet.

A feltételek

Az euró bevezetésének érdekében egy országnak magas fokú fenntartható konvergenciát kell elérnie az árstabilitás, a költségvetés egyenlege, az árfolyam-stabilitás és a hosszú távú kamatlábak tekintetében, valamint gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetők legyenek az unió alapszerződéseivel, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányával.

A vizsgált feltételek közül a költségvetési egyenlegre vonatkozó kritérium akkor teljesül, ha a hiány nem haladja meg a hazai össztermék 3 százalékát. A kamatláb-kritérium szerint a vizsgálat előtti évben az átlagos hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az árstabilitási szempontból legjobban teljesítő három ország kamatlábait. Az éves infláció 1,5 százalékkal lehet több a három legalacsonyabb mutatójú ország átlagánál. Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy megadott "normális" ingadozási sávon belül kell maradnia, jelentősebb zavarok, és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül.

Ugyancsak szerdán ad ki egy összefoglalót Brüsszel az euróövezet működtetésének eddigi tapasztalatairól. (Bár azt még senki sem tudja megmondani, hogy mikor vezethetik be az eurót Magyarországon, az előkészületek már megkezdődtek.)