Építkezésbe is kevesen vágtak bele kölcsönnel. Az ilyen céllal felvett hitelek száma 4237 darab volt az első félévben, ez 38 százalékkal elmarad még a 2023-as első félévitől is, és a fele sincs annak, amit 2020-2022 között jellemzően igényeltek a háztartások. Az építkezésre felvett átlagos hitelösszeg 7,2 millió forint körül volt az idén.
A felújítások is elmaradtak ebben az évben. Korszerűsítésre, bővítésre 3055-en vettek fel kölcsönt, 18 százalékkal kevesebben, mint a csúcskamatok idején 2023 első felében, a korábbi évekhez mérten pedig még nagyobb a visszaesés. Elképzelhető, hogy a lakosság a felújítási támogatások miatt várt ezekkel a beruházásokkal, az eddigi tapasztalatok alapján azonban az energetikai felújításokra igénybe vehető kedvezményes hitel is lassan fogy csak a bankoknál.
Megérné a hitelkiváltás, de az is mélyponton jár
A THM-plafonok elhozták azt az időt, amikor sok adósnak megérhette kiváltani a meglévő drága kölcsönét olcsóbbra. A KSH adatai szerint viszont hiába biztatta erre a magas kamatozású hitelben ragadt ügyfeleket minden szakértő, csak kevesen éltek a lehetőséggel. Az első félévben 495 hitelkiváltás volt, 25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ráadásul ez a szám a töredéke, harmada, negyede a 2020-2022 között megszokott féléves mennyiségnek.
Úgy tűnik, sokkal többen váltották ki a hitelüket akkor, amikor attól tartottak, hogy megszűnhet a kamatstop, és elszállhatnak a törlesztőrészletek, mint most, amikor lementek a kamatok. Az persze sosem volt jellemző a lakosságra, hogy tömegesen cserélné le a lakáshitelét kedvezőbbre. A legtöbb hitelkiváltás a statisztika vezetése, vagyis 2020 óta, 2021 első felében történt, 2020 darab, ami elenyésző mennyiség az akkori 682 ezer szerződésből álló állományhoz képest.
