A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent, hogy az építési hatósági eljárásokról szóló rendelet szeptember 1-jével kiegészült az összevont eljárásokkal. Ez két szakaszból áll, az elvi építési keretengedélyezési és az engedélyezési részből. Az első szakasz során a hatóság megállapítja azt, hogy milyen keretek között és milyen feltételekkel adható ki az építési engedély.
Ennek a megadásáról vagy elutasításáról a kérelem beadástól számított 15 munkanapon belül kell döntenie a hatóságnak. A keretengedély egy évig érvényes, de kérelemre egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az elvi keretengedély építésre nem jogosít, viszont az abban foglaltak akkor is kötelezik a hatóságot, ha időközben változott a jogszabály. A második szakaszban kiadásra kerülő építési engedély szabályai érdemben nem változtak.
Módosult viszont a rendelet melléklete, amely felsorolja, hogy mihez szükséges építési engedély, mihez csak bejelentés, és mi építhető engedély és bejelentés nélkül. Az engedély és bejelentés nélkül építhető objektumokat tekintve, 30-ról 60 köbméterre emelték a magánhasználatú fürdőmedencék lehetséges térfogatát. Szintén szabadon lehet az épületek homlokzatán ablakot cserélni, valamint a homlokzatot hőszigetelni.
A homlokzat színe és a felületképzése változhat, de az ablakok mérete már nem. E körbe tartozik a 15 négyzetméternél kisebb stég építése is, az ettől nagyobbat már be kell jelenteni az építési hatóságnak. Az új szabályokat a szeptember 1. után indult, valamint a megismételt építési eljárásokban kell alkalmazni.