A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 1%-kal, a szállított áru mennyisége 4%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakánál. Közúton, az ágazaton kívüli vállalkozásokat is figyelembe véve az árutonna-kilométer értéke 2%-kal, a szállított árutömeg 7%-kal csökkent. A távolsági személyszállításban az utaskilométerben mért teljesítmény 2%-kal nőtt, a helyi közle-kedésben enyhén csökkent. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépko-csik száma meghaladta a 135 ezret.

A szállítási, valamint a szállítást kiegészítő tevékenység, utazásszervezés ágazatokban 2001. szeptember 30-án az egyéni vállalkozások száma 2 ezerrel (6%-kal) kevesebb, a társas vállalkozásoké pedig félezerrel (5%-kal) több volt, mint előző év azonos napján.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások adatait tekintve az alkalmazásban állók bázis-időszakhoz viszonyított létszáma közel 1%-kal csökkent, a teljes munkaidőben foglalkoz-tatottak havi bruttó átlagkeresete 15%-kal emelkedett. A nettó átlagkereset 14%-os növeke-dése 1 százalékponttal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál.

A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások 149 millió tonna árut szállítottak, mely 4%-kal alacsonyabb a bázisidőszaknál. A visszaesésben a közúti áruszállítás 8%-os csökkenése volt a meghatározó; a vasúton szállított áru tömege 2%-kal csökkent, míg a vízi és a csőve-zetékes szállítás egyaránt 13%-kal nőtt.

Az árutonna-kilométerben számított teljesítmény 19 milliárd volt, mely 1%-os visszaesést jelent. Mind a vasúti, mind a közúti ágazat gyenge negyedévet tudhat maga mögött (9-9%-os csökkenéssel): az I–III. negyedéves teljesítmény a vasúti szállításnál 6, a közúton 3%-kal marad el a bázisidőszaktól, míg a vízi áruszállítás – az előző évek alacsony teljesítéseit kö-vetően – 11, a csővezetékes áruszállítás 13%-kal nőtt. A fő ágazatok részesedése lényegé-ben nem változott, a közúti áruszállítás részesedése 50%, a vasúté 29%.

Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg 6, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 4%-kal csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítések valamennyi szállítási ága-zatban csökkentek, vasúton és a csővezetékes szállításban 3-3, közúton 5%-kal. A közúti áruszállítás részesedése továbbra is magasan a legnagyobb, 72%-os, míg a vasúti áruszállí-tásé 19% alá süllyedt.

A nemzetközi áruszállításban a szállított áruk mennyisége 2%-kal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye kismértékben bővült. A vasúti ágazat árutonna-kilométerben kifejezett teljesítései 7%-kal maradnak el a bázisidőszaktól, a közúti ágazaté 1%-kal. 17, illetve 12%-os növekedés mutatkozik a kisebb részarányt képviselő csővezetékes és vízi szállításban. A közúti áruszállítás részaránya 37, a vasúti áruszállításé 35%-os.

A közúti fuvarozásban (a szállítás árutonna-kilométerben kifejezett értékének 31%-át előál-lító) ágazaton kívüli vállalkozások teljesítéseit is figyelembe véve, a szállított áru tömege 7, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 2%-kal csökkent. A nemzetközi szállítást többnyire a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások végzik, ezért az átlagos szállítási tá-volság jóval magasabb, közel kétszerese az ágazaton kívülieknél. Az üresen megtett kilo-méterek aránya változatlanul 30% körül mozog.

A járművek jellegének, illetve teherbírásának tekintetében az 1–3,5 tonnás járművek a szállított árutömeg és az árutonnakm-teljesítmény 9%-át adják. A vontatók esetében az üre-sen megtett kilométerek aránya alacsony, az átlagos szállítási távolság magas: a vontatók ré-szesedése az árutonna-kilométer teljesítményéből 2001. I–III. negyedévében meghaladta az 51%-ot.

A bázisidőszakhoz viszonyítva a Magyarország területére belépő külföldi személygépkocsik száma 3%-kal csökkent. A külföldi tehergépjárművek tranzitforgalma 15%-kal, a magyaror-szági indítással rakottan kilépő gépkocsik száma 14, a szállított tömeg mennyisége 13%-kal növekedett. A kilépő magyar személygépkocsik száma kismértékben visszaesett, a rakot-tan kilépő magyar tehergépkocsik száma 11%-os növekedést mutat.

A távolsági személyszállításban, a szállított utasok száma 3, az utaskilométerben mért tel-jesítmény értéke 2%-kal bővült. A légi szállításban 6, a vasúti szállításban 4%-os az utaski-lométer-teljesítmény növekedése, a közúti szállításban 1%-kal csökkent. A közúti személy-szállítás utaskilométer-értékének aránya 47% alá csökkent; a vasúti személyszállításé 38, a légi személyszállításé 15%.

A helyi tömegközlekedésben szállított utasok száma, illetve az utaskilométer-teljesítménye alig marad el a bázisidőszak értékétől; a csökkenés minimális valamennyi szállítási eszköz esetében.

Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 135,5 ezer db, a bá-zisidőszakhoz viszonyított növekedés – összhangban a személygépkocsi-kiskereskedelem növekvő értékesítési adataival – 24%-os volt. A forgalomba helyezett személygépkocsik 18%-a Opel, 16%-a Suzuki, 10-10%-a Renault és Volkswagen.