Az ellenzéki politikus azzal érvelt: a társadalom széles rétegei megfelelő eszköz nélkül nem tudnák elérni az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság Program szolgáltatásait, ezért az átállás előtt meg kellene teremteni annak feltételeit, hogy ők is használhassák ezeket a rendszereket.
Szavai szerint a lakosság kétötöde „digitális mozgáskorlátozott”, azaz nem képes ügyeit az online térben intézni, nincs e feladatra alkalmas eszköze, se pénze annak megvásárlására, az ország számos részén pedig nincsen megfelelő internet-lefedettség.
Adorján Béla kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség napjainkban képes-e kezelni a megnövekedett számú online bűncselekményt. A politikus közölte: a könyvelők szakmai szervezete is arra kérte a kormányt, hogy a felkészülés ideje alatt engedjék párhuzamosan működni a régi és az új rendszert.
Olyan ponthoz érkeztünk, amikor még a rendeleti kormányzásra hivatkozással van lehetősége az Orbán-kormánynak, hogy a holnapi dátumot egy kicsit odébb tolja, mondjuk 2028-ig.
Azt hangsúlyozta: az átállást szükségessé tévő uniós rendelkezés nem tartalmaz céldátumot, így lehetne időt adni a társadalomnak a biztonságos felkészülésre, a szükséges eszközök beszerzésére, a távközlési szolgáltatóknak pedig a szükséges hálózatfejlesztésekre.
(MTI)
