GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 tavasza óta vesz részt a Michigani Egyetem licensze alapján készülő és a világ számos pontján mértékadónak tartott Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérésben. A komplex FBI összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését.
#img2#
A Fogyasztói Bizalom Index 5 komponense közül négy esetében következett be csökkenés, egyedül a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság stagnál. Legnagyobb mértékben, 78 ponttal a családok jövő évi anyagi helyzetre vonatkozó várakozásai romlottak. Ettől jóval kisebb, de jelentős a csökkenés az ország jövő évi illetve öt év múlva várható pénzügyi helyzetének, valamint a családok jelenlegi anyagi helyzetének megítélésben is.
A Fogyasztói Várakozások Indexét még nagyobb, 83 pontos csökkenés jellemzi. A jelenleg 148 pontos Index - amely a háztartások anyagi helyzetére vonatkozó várakozásokat, valamint az ország gazdasági helyzetére vonatkozó rövid- és hosszú távú lakossági várakozásokat foglalja magában - utoljára 1997-ben ért el ennyire alacsony értéket. A tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeinek és a család jelenlegi anyagi helyzetének megítélésén alapuló Vásárlási Hajlandóság Indexe esetében a legkisebb a visszaesés, 18 pontos csökkenés után 157 az értéke.
Tíz megkérdezettből közel hat szerint családja egy év múlva rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint most. Márciusban még csak 16 százalék volt ez az arány. 1996 óta nem képviseltek ilyen magas arányt azok, akik családjuk romló anyagi helyzetével számolnak a jövőben. Stagnálásban, azaz anyagi helyzete változatlanságában is csak a fogyasztók egyötöde bízik.
Drasztikus változás, hogy míg 2006 tavaszán a tíz százalékot sem érte el azoknak az aránya, akik családjuk anyagi helyzetének folyamatos romlását érzékelik, addig júniusban már 34 százalék látja úgy, hogy családja idén rosszabb anyagi helyzetben van, mint tavaly, és jövőre még rosszabb helyzetben lesz. Negyed évvel ezelőtt a fogyasztók közel fele számított magasabb jövedelemre a következő 12 hónap során - ez az arány most a 30 százalékot sem éri el.
Új jelenség a Fogyasztói Bizalom Index felmérés során a kedvező vagy kedvezőtlen gazdasági változásokról hallók magas aránya. Az elmúlt tíz évben csak néhány alkalommal lépte túl az 50 százalékot azon válaszadók aránya, akik azt állították, az elmúlt néhány hónapban hallottak valamilyen kedvező vagy kedvezőtlen gazdasági változásról. Most, 2006 júniusában tíz emberből hét hallott valamilyen gazdasági változásról, főként kedvezőtlen hírekről. A legtöbben- a megkérdezettek harmada- az inflációról hallottak kedvezőtlen híreket. Ilyen magas arányra közel három éve nem volt példa, az elmúlt időszak kedvező inflációs mutatóinak köszönhetően jóval kisebb arányban említették a növekvő árakat.
#page#
Nemcsak a saját anyagi helyzetüket ítélik meg borúlátóbban a családok, hanem az ország gazdasági helyzetét is. Márciushoz képest 41-ről 57 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint az ország most rosszabb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A következő 12 hónapban várható gazdasági helyzet megítélésében hasonlóan pesszimisták a fogyasztók: közel ilyen arányban (56 százalék) a jelenlegitől rosszabb gazdasági helyzetre számítanak. Ez számottevő változás márciushoz képest, amikor a válaszadóknak csak egyharmada prognosztizált romló gazdasági helyzetet egy év távlatában. Hosszabb távon hagyományosan optimistábbak vagyunk, így öt évre előretekintve még mindig a jobb gazdasági helyzetre számítók dominálnak, de egy év óta először nem éri el az 50 százalékot az arányuk.
Lényegesen romlottak a munkanélküliségre vonatkozó várakozások is. 33 százalékról 66 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő évben növekvő munkanélküliségre számítanak.
Szintén többen számítanak növekvő hitelkamatokra: a márciusi 45 százalék után a megkérdezettek majdnem 70 százaléka. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek fele úgy gondolja, soha nem venne fel hitelt egy előre tervezett nagyobb vásárláshoz, és két év után most először egyszámjegyű (8 százalék) azoknak az aránya, akik különösebb habozás nélkül vennének fel hitelt ilyen célra.
Több mint két év után ismét meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak. Szintén két éves trend szakadt meg azzal, hogy újra kétszámjegyű inflációval számolnak a megkérdeztettek: átlagosan 12 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a következő egy évre, a márciusi 5 százalék után.
Egyedülálló a tízéves - és két teljes kormányzati ciklust magában foglaló - Fogyasztói Bizalom Index kutatás során az a jelenség is, hogy a kormányzati ciklus elején csökkent a kormány munkáját az infláció és a munkanélküliség kezelését illetően jónak ítélők aránya. Jellemzően növekedni szokott ez az arány az új kormányzati ciklus kezdetén, most pedig a márciusi 17 százalékról 11 százalékra csökkent. Amíg negyed évvel ezelőtt a legtöbben (42 százalék) megfelelőnek ítélték a kormány munkáját, addig most a válaszadók legnagyobb része (41 százalék) rossznak ítéli azt.
A romló várakozások sorában az egyetlen kivétel a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság változása: minimálisan ugyan, de még növekedett is azok aránya, akik nagyobb háztartási eszközt vásárolnának. Ugyanakkor márciushoz képest valamivel kevesebben hivatkoznak a kedvező vásárlási feltételekre, és többen az inflációs várakozásokra, amikor választ adnak arra, miért is érdemes most ilyen termékeket venni.
