Egyre többen látják a fényt az alagút végén

Kamatemelés várható

Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma kamatdöntő ülést tart, az elemzők többsége arra számít, hogy a monetáris tanács megemeli a jegybanki alapkamatot, mégpedig 25 bázisponttal 6,00 százalékra. A Reuters hírügynökség múlt héten kiadott elemzése szerint az általuk megkérdezett elemzők megemelték idei kamatvárakozásukat, és többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfőn, illetve arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő jegybanki alapkamat nem változik az idei év végéig. Az MTI londoni tudósítása szerint általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést. A Napi Gazdaság hétvégi száma szerint a magyarországi banki várakozások nagyon kiegyensúlyozottak. A hazai banki elemzők a monetáris tanács hétfői döntésével kapcsolatban optimistábbnak tűnnek, egyes elemzők komoly esélyt adnak a kamattartásnak is.

Az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban erősödött az optimizmus. Az iparban a változás szerény. A válaszolók elsősorban saját termelésű készletállományukat érezték kisebbnek, de a következő időszaki termelési kilátások is javultak valamelyest. Az elmúlt időszak termelésének megítélése viszont határozottan romlott, s a rendelésállományt - az exportét is - kisebbnek látták. A kapacitáskihasználás javult, a szerződésállománnyal lefedett termelési időszak hossza nőtt az egy negyedévvel korábbihoz képest. Az építőipari bizalmi index - a decemberi csökkenés után - januárban minimálisan, de növekedett. E mutató értéke az elmúlt négy hónapban összességében stagnált, jelezve, hogy az ágazat kilátásai egyelőre nem javulnak.

Januárban számottevően romlott az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés, érdemben javultak viszont a foglalkoztatási várakozások. A kereskedelmi bizalmi index értéke januárban tovább emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, enyhén csökkenőnek érzett készletszint és kissé romló eladási pozíció mellett. A szolgáltatói bizalmi index jelentősen javult, amiben a forgalmi és létszámvárakozások optimistábbá válása játszotta a fő szerepet. Az elmúlt időszak forgalmának megítélése stagnált. A válaszadók tevékenységének bővülése előtt a kereslethiány jelenti a fő akadályt.

Egyre több munkahely és olcsóbb áruk

Az iparban és az építőiparban érezhetően javult, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben viszont - ez utóbbinál három hónapos javulás után - romlott a foglalkoztatási szándék. Decemberben az iparban a válaszadók 12%-a tervezett létszámnövelést, januárban már 19%. A leépítést tervezők aránya 15%-ról 14%-ra mérséklődött, a bővítést tervezők aránya tehát ismét meghaladta a csökkentésen gondolkodókét. A foglalkoztatási szándék együtt nő a vállalatmérettel, a kisvállalati tervek egyenlege még negatív. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött.

Az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé mérséklődött az áremelési törekvés. Az építőiparban a helyzet változatlan, továbbra is az árcsökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont jócskán emelkedett az áremelést tervezők aránya, miként a tervezett árnövelés átlagos mértéke is.

A fogyasztók inflációs várakozása is erősödött. A magyar gazdaság kilátásait az iparban és a szolgáltatói szektorban kissé kedvezőbben ítélték meg a válaszadók, mint tavaly év végén, a kereskedelemben nem volt változás, az építőiparban viszont tovább erősödött a pesszimizmus. A javulásra és romlásra számítók aránya nemzetgazdasági átlagban lényegében azonos, legpesszimistább az építőipar, legoptimistább a kereskedelem. A fogyasztók valamivel kedvezőbbnek látták az ország helyzetét, mint decemberben.

Nincs megelégedve a lakosság az anyagi helyzetével

A fogyasztói bizalmi index második hónapja csökken. Januárban a lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is kedvezőtlenebbnek látta, mint decemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése jelentősen, míg a jövőre vonatkozó kis mértékben csökkent. A lakosság saját anyagi helyzetéről alkotott véleménye a decemberi jelentős visszaesést követően januárban tovább romlott. A fogyasztók továbbra is sokkal pozitívabban viszonyulnak a jövőhöz, mint a múlthoz, bár az olló zárul.

Versenyképesebb régió

A versenyképességi index (VEX) 2010 harmadik negyedévében jelentősen, az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) pedig enyhén, két ponttal 34-re javult - közölte január elején a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsofttal közös felmérése eredményét. A versenyképességi index alakulását a V4-ek körében, valamint Ausztriában, Szlovéniában és Romániában vizsgálták. A versenyképességi index 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,5 százalékkal csökkent, Csehországban 2,1 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal, Magyarországon 1,2 százalékkal emelkedett. A magyar versenyképességi index 2010 harmadik negyedévi, regionális összehasonlításban jelentős javulásában a fő szerepet az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam játszotta.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 második negyedévéhez képest Csehországban igen erőteljesen, 4,4 százalékkal, Szlovákiában 2,5 százalékkal, Ausztriában 2,1 százalékkal, Magyarországon pedig 1 százalékkal nőtt, a többi vizsgált országban csökkent. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Csehországban és Szlovákiában a beruházás és az export, Ausztriában és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése nem ellensúlyozta.

A kormány az ÚSZT-ben bízik

Az Új Széchenyi Tervhez (ÚSZT) érkezett visszajelzések nagyon pozitívak, ismét megjelent a remény a munkahelyteremtésben, a foglalkoztatás bővítésében és a kis- és középvállalkozások megerősítésében - nyilatkozta a hétvégén Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. A fejlesztéspolitikai államtitkár szerint az Új Széchenyi Tervhez köthető remény, lendület, újraindulás nemcsak a kis- és középvállalkozásokat érinti, hanem az állam, a közszféra képviselőit is, a fejlesztéspolitikában bekövetkezett váltás pedig a megújulás szellemiségét képviseli, amelynek végeredménye az lehet, hogy a magyar polgárok jól érzik magukat saját országukban.

A pályázati rendszer egyszerűsítése során a támogatási folyamatot újra szabályozták, rövidítették a bírálati időt és gyorsítják a kifizetéseket, preferálják az automatikus elbírálású pályázatokat, eltörölik a bonyolult és időigényes kétfordulós eljárási rendet - mondta Molnár Ágnes. Ugyancsak változás, hogy hiánypótlásra egy alkalommal lesz lehetőségük a pályázóknak a jövőben, annak érdekében, hogy rövidüljön a bírálati idő. Könnyítést jelent az is, hogy eltörölték a felesleges jelentési kötelezettséget, és csak a befejezés közeledtével kell beszámolni a projektgazdának a fejlesztés állásáról. Az elszámolás során a számlabeadástól számított 60 napról 45-re mérsékelték a kifizetési határidőt, továbbá bevezették az egyszerűsített, átalány alapú elszámolási lehetőséget.Fontosnak tartotta az államtitkár, hogy a pályázatok elkészítésére kellő idő álljon rendelkezésre az átgondolt fejlesztések érdekében, amely a fenntarthatóságot is erősíti. A technikai egyszerűsítések között említette az államtitkár, hogy elektronikus adathordozón, CD-n is be lehet adni a pályázatot, így egy több száz oldalas pályázat esetén a nyomtatás nem kötelező. Ezen kívül rövidebb adatlapokat kell majd beadni, az azokban szereplő adatmezőket lecsökkentették, valamint egyszerűsítették a nyilatkozattételt. A beadáskor csak arról kell nyilatkoznia a pályázónak, hogy a szükséges mellékletekkel rendelkezik, amelyeket a szerződéskötéskor kell csatolni.

Már működnek az Új Széchenyi Terv információs pontok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, a MAG ZRT-nél, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-nél illetve a regionális fejlesztési ügynökségeknél, valamint folyamatosan lehet tájékozódni a fejleményekről az Új Széchenyi Terv hivatalos honlapján. Ezen túl minden megyére kiterjedő országjáró sorozat kezdődik, hogy az új pályázati lehetőséget, a rendszer egyszerűsítését megismertessék az érdeklődőkkel.