A külföldi munkavállalók belépésére, a kizsákmányolás áldozatainak támogatására, valamint a migráció és a nemzetközi védelem szabályozására vonatkozó rendelet a külügyi, a belügyi, a munkaügyi és az igazságügyi tárca állította össze több hónapos egyeztetéssel.
Fotó: MTI/EPA/Julien Mattia
A Giorgia Meloni vezette kormány 2022-es megalakulása óta az illegális migráción túl kiemelt figyelmet fordított a minden évben, főleg nyári idénymunkára legálisan érkező munkavállalók létszámára, munkavállalási körülményeinek és általában tartózkodásuk ellenőrzésére. Így derült fény a közel félmillióra becsült vendégmunkást számláló rendszer hiányosságaira, amelyre a mostani kormányrendelet akar megoldást felmutatni.
A rendelet értelmében teljesen digitalizálják a vendégmunkások munkavállalási rendszerét, és szigorítják a munkáltatókra vonatkozó előírásokat: központi elosztás helyett tartományonként és ágazatonként mérik fel, hol mennyi időre és mekkora létszámú munkaerőre van szükség. El akarják kerülni, hogy “csak papíron létező” agrár-, kereskedelmi vagy idegenforgalmi vállalkozások kérelmezzék vendégmunkások Olaszországba érkezését.
Negatív példának a déli Campania tartomány számított, ahol a hivatalos adatok szerint a vendégmunkások szerződéseinek három százalékát kötötték, mégis a Bangladesből érkezők tömegesen ezt a régiót jelölték be munkavégzésük helyszíneként. A legtöbb csalás a Bangladesből, Pakisztánból és Srí Lankáról származó munkavállalók esetében történt - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Újdonságnak számít, hogy az idénymunkára kapott tartózkodási engedély lejártával a vendégmunkás Olaszországban maradhat, ha a munkaadója újabb szerződést biztosít. Máskülönben a vendégmunkásnak hatvan nap áll rendelkezésére új munkahely keresésére.
A két hónap lejárta után illegális bevándorlónak minősül, és kiutasíthatják. Az utóbbi években munkát vállaló, de azóta tartózkodási engedély és munka nélkül Olaszországban tartózkodó bevándorlók nem részesülnek semmilyen “felmentésben”. Antonio Mantovano kifejtette, véget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy az illegális bevándorlók addig az országban maradnak, amíg előbb-utóbb nem találnak valamilyen munkát.
A tartományok, szakmai ágazatok, vállalkozások az év meghatározott időszakaiban jelezhetik a belügyi és a munkaügyi tárca digitális rendszerén keresztül, mekkora munkaerőre van szükségük. Az idegenforgalomban évente kétszer, októberben és februárban “foglalhatják le” maguknak az igényelt létszámot.
2025-ben tízezerrel megemelik az EU-n kívüli idősgondozók, betegápolók kvótáját, akik az olasz családoknál dolgoznak. Családonként nem alkalmazhatnak három személynél többet. A számuk jelenleg meghaladja a kilencszázezret.
A vendégmunkások kizsákmányolása, bántalmazása ellen nyújt védelmet az a rendelkezés, amely szerint ha az áldozat feljelentést tesz, még akkor is, ha illegálisan tartózkodik az országban, első lépésben hat hónapos, majd tovább hosszabbítható tartózkodási engedélyt kaphat családjával együtt.
A konzulátusokon olasz munkavállalási vízumot igénylő külföldiek számára kötelezővé tették az ujjlenyomatvételt. Ezzel egy időben ötszázzal megemelték a külföldi diplomáciai képviseletek szolgáló rendőrök, csendőrök számát.
A dokumentumok nélkül érkező migránsoknak együtt kell működniük az olasz hatóságokkal azonosításuk megkönnyítésében. Identitásuk, származásuk meghatározásában segíthetnek a mobileszközeiken tárolt fotók, és a felvételek a menedékkérők esetében azt is bizonyíthatják, hogy esetleges üldözés áldozatai.
Ha a migráns megtagadja, hogy a hatóságok ellenőrizzék a telefonjára feltöltött fényképeket, azt a bíróság is elrendelheti - hangoztatta Antonio Tajani. Hozzátette, a rendelkezés kizárólag a fotókra vonatkozik, és nem érint más mobileszközön tárolt információt.
A kormányrendelet megerősíti azt a korábbi gyakorlatot, miszerint a menedékkérőt, ha személyi dokumentumok nélkül érkezett Olaszország területére, valamint nem rendelkezik a törvényben előírt, ötezer eurónak megfelelő anyagi fedezettel, a hatóságok feltartóztathatják, és táborban helyezhetik el.
Az intézkedések egy része a Földközi-tengeren aktív nem kormányzati szervezetek (ngo) légi eszközeire, vagyis a migránscsoportok felkutatására használt repülőgépekre, helikopterekre és drónokra vonatkozik. A Sea Watch német civil szervezet például a Seabird nevű repülővel pásztázza a tengert. A rendelet arra kötelezi a légi járműveket, hogy az illetékes területi hatóságok utasításait kövessék, ellenkező esetben az eszközöket lefoglalják, és a szervezetre tízezer euróig terjedő bírságot szabhatnak ki. Kötelezővé tették számukra azt is, hogy az esetlegesen észlelt tengeri baleseteket azonnal jelezzék az olasz hatóságoknak.
Az új francia kormány meghosszabbítaná az illegális bevándorlók őrizetét
Az új francia kormány 210 napra szeretné meghosszabbítani az illegális migránsok adminisztratív őrizetének maximális időtartamát - jelentette be szerdán Bruno Retailleau belügyminiszter a Le Figaro című napilap heti magazinjában megjelent interjúban.
"Terrorcselekmények esetén a francia törvények már most is 210 napig terjedő időtartamot írnak elő. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében nem remeghet a kezünk, 180 napig vagy akár 210 napig is el kellene mennünk" - mondta a tárcavezető.
Az 1993-ban eredetileg tíz napban meghatározott, közigazgatási fogdában történő fogva tartás időtartamát 2018-ban "kivételesen" 90 napra, terrorista ügyekben pedig 210 napra, azaz mintegy hét hónapra emelték.
"Ehhez törvénymódosításra lesz szükség, de mindenkinek vállalnia kell a felelősséget az emberek előtt" - hangsúlyozta a bevándorlással kapcsolatban keményvonalasként ismert jobboldali politikus. Azt is jelezte, hogy arra fogja kérni "a prefektusokat, hogy szisztematikusan fellebbezzenek a közigazgatási fogságból történő bírói szabadlábra helyezés ellen, még akkor is, ha a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya".
Az új belügyminiszter emellett a vízumpolitikát a kiutasított külföldiek származási országukba történő kitoloncolásához szükséges konzuli engedély kiadásához akarja kötni, s a kérdésben "párbeszédet" kíván kezdeményezni a külügyminiszterrel.
Ez utóbbi lehetőséget előző nap Michel Barnier miniszterelnök vetette fel a nemzetgyűlésben elmondott általános politikai programbeszédében.
Bruno Retailleau elmondta, hogy 2023-ban Franciaország 238 750 vízumot adott ki Marokkónak, de csak 725 konzuli engedélyt kapott a kitoloncolásokhoz. Algéria - mint mondta - 205 853 vízumot kapott, de "csak 2191 állampolgárát fogadta vissza".
A miniszter bírálta azokat az egyesületeket is, amelyek a fogva tartott illegális bevándorlók jogi és szociális támogatását látják el. Szerinte ezt a feladatot a francia bevándorlási és integrációs hivatalra (OFII) kellene bízni, nem pedig egyesületekre. (MTI)
