Az export- és az importárindexek egyaránt egy százalék körüli forint-árszintcsökkenést jeleznek. A devizaárszint a forgalom mindkét irányában szintén 1%-kal csökkent, mivel az időszakban a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest összességében változatlan maradt. 2003 január–novemberében 2002 azonos időszakához képest a forint a forgalomban közel 80%-os súlyú euróval szemben 3,5%-kal gyengült, míg a mintegy 14%-os arányt képviselő dollárhoz képest 14%-kal erősödött.

A kiviteli volumen 7%-os növekedésén belül a forgalomból közel 75%-kal részesedő Európai Unióba közel 5% volt a bővülés. A tagállamokba irányuló gépexport mintegy 10%-kal haladta meg a 2002. január–novemberi szintet: az energiafejlesztő gépek, a híradás-technikai termékek és irodagépek, továbbá a villamos gépek exportja jelentősen nőtt. A feldolgozotttermék-export ugyanakkor 8%-kal visszaesett: a videojáték-export megszűnése mellett csökkent a ruházati cikk és a lábbeli forgalma is. Élelmiszer-exportunknak közel fele irányult az Unióba. A szállítások volumene több mint 3%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A hús-, a zöldségféle és gyümölcs-, valamint az állati takarmányexport bővült, ugyanakkor közel felére csökkent az országcsoportba irányuló gabonaexport.

A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel, amely az összes exportnak mintegy 16%-át jelenti, közel ötödével emelkedett. A gépek és szállítóeszközök forgalma 45%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet: az energiafejlesztő, továbbá a villamos gépek forgalma közel másfélszeresére bővült, míg a mobiltelefonokat is tartalmazó híradás-technikai termékek exportja több mint kétharmadával haladta meg a 2002. január–novemberi szintet. Az élelmiszerek forgalma az előző év azonos időszakához viszonyítva – a gabonaexport növekedésére visszavezethetően – 3%-kal emelkedett.

A fejlődő országokkal lebonyolított export volumenének dinamikus, 14%-os bővülése ellenére is az ország-csoport csupán 4%-kal részesedik az exportból. A forgalom 72%-át kitevő gépek és szállítóeszközök kivitele 20%-kal nőtt: az irodagépexport drasztikus, közel kétharmados visszaesését a híradás-technikai eszközök forgalmának több mint duplájára emelkedése ellensúlyozta.

A behozatalvolumene összességében 10%-kal bővült, az Európai Unióból importált áruk forgalma mérsékeltebben, 6%-kal. Ezen belül a gépimport 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet: a közúti járművek és az általános rendeltetésű ipari gépek forgalma nőtt, míg a villamos készülékek importja nem változott. A feldolgozott termékek forgalma 5%-kal bővült: a legjelentősebb növekedés a gyógyszerimportban volt. A textilfonalak és szövetek behozatala viszont csökkent. Élelmiszereket 12%-kal nagyobb volumenben importáltunk, mint egy évvel korábban. Jelentősen bővült a zöldség-gyümölcs, a kávé, a tea behozatala is.

A Közép-és Kelet-Európából származó import 12%-kal nőtt: a gépek és szállítóeszközökforgalmaötödével, a feldolgozott termékeké12, az energiahordozóké10%-kal. A gépimporton belül az energiafejlesztő gépek forgalma megduplázódott, a villamos gépeké több mint negyedével emelkedett. A feldolgozott termékek közül a gumi-gyártmányok és a ruházati cikkek forgalma nőtt számottevően. Az energiahordozók esetében a földgáz importja 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget, míg a nyers kőolajé 5%-kal növekedett.

A fejlődő országokból származó import ötödével bővült, ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét kitevő gépek és szállítóeszközök behozatala – a híradás-technikai eszközök jelentős bővülése következtében – 22%-kal emelkedett.