Az egyes frakciók döntését indokolva Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke elmondta: a parlamenti testület szocialista honatyái egyetértenek a miniszter terveivel, az államháztartási hiány visszafogásával, a tervezett megtakarításokkal, illetve a miniszterjelölt hosszú távú reformelképzeléseivel.
Varga Mihály (Fidesz), a testület elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: elmozdulás és pozitívum, hogy a miniszterjelölt készségesen válaszolt a bizottság kérdéseire, az ellenzéki honatyák azonban nem értenek egyet Draskovics Tibor helyzetértékelésével. A fideszes képviselők szerint Draskovics Tibor keveset beszélt a gazdaság tényleges helyzetéről, egyebek mellett nem adott választ arra, hogy miért növekedett meg jelentősen az államadósság.
Draskovics Tibor bizottsági meghallgatásán kifejtette: napjainkra az államháztartási, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya olyan szintet ért el, amely az ország gazdasága számára növekedési korlátot jelent. Ennek orvoslására, az egyensúlyhiány azonnali kezelésére mintegy 180-185 milliárd forint megtakarítást tud elérni a kormányzat a kijelölt pénzügyminiszter szerint.
A pénzügyminiszter-jelölt elmondta: 2003 végén már 35 milliárd forintot zárolt a kormány, az idén pedig nettó 120 milliárd forint megtakarításra van szükség, ami annak adóvonzataival együtt összesen mintegy 150 milliárd forintot visszafogást jelent. Megítélése szerint jelenleg a gazdaság helyzete ellentmondásos: jelentősen meglódult az ipari termelés, bővülnek a beruházások és az export, de szükség van az államháztartási hiány jelentős lefaragására és a fizetési mérleg deficitjének csökkentésére, hogy a pénzpiacokon visszaálljon a bizalom az ország vonatkozásában.
A miniszterjelölt elismerte: a kormány az elmúlt évben olyan ambiciózus államháztartási hiánycsökkentést célzott meg, amelyet nem sikerült teljesíteni.

Idén reálisnak nevezte azt, hogy a múlt évi, pénzforgalmi szemléletben 5,6 százalékos államháztartási deficithez képest 1 százalékpontos csökkentést el lehet érni, ehhez nincs szükség pótköltségvetésre.
Elmondta: az elmúlt évi államháztartási hiány az európai uniós módszertannal számítva a GDP-hez mérten 5,6 százaléknál nagyobb lehet, mivel ez esetben az önkormányzatok egyenlegét, és az ÁPV Rt. teljesítményét is be kell számítani.
Draskovics Tibor aláhúzta: az államháztartás méretét és hiányát hosszabb távon is csökkenteni kell, de azt fokozatosan kell elérni, ez lesz a Pénzügyminisztérium egyik legfontosabb hosszú távú célja.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a mainál egyszerűbb adórendszer bevezetése, ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy minisztériumon kívüli külső munkacsoportot bízott meg az adórendszer egyszerűsítésével kapcsolatos lehetőségek vizsgálatával.
Képviselői kérdésekre elmondta: idén 6 százalék körüli lesz az infláció, méghozzá úgy, hogy év közepéig a pénzromlás üteme vélhetően emelkedik, majd az év közepétől a fogyasztói árindex visszamegy.
"Idén az év végén az egy évre visszatekintő pénzromlás körülbelül ugyanakkora lesz, mint 2003 decemberében" - mondta.
Képviselői kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter-jelölt aláhúzta: a monetáris és a fiskális politika vonatkozásában a jövőben az eddiginél lényegesen nagyobb összhangra van szükség, folyamatos egyeztetések kellenek a jegybank és a kormány között.
"Én nem kommentálom a jövőben a jegybank lépéseit, az én feladatom az, hogy olyan gazdaságpolitikát folytassak, amely megteremti az MNB számára a kamatcsökkentés értelmes feltételeit"- jelentette ki Draskovics Tibor.
Aláhúzta: az infláció adta esetleges többlettel nem számol a költségvetés vonatkozásában, a hiányt mindenképpen mérsékelni kell, hogy a gazdaság nagyobb mozgásteret kapjon, a költségvetési deficit mérséklése a gazdasági növekedést szolgálja.
A lakáshitelezés múlt év végi változtatásával kapcsolatban megjegyezte: újabb szigorítást nem tervez a kormány. Aláhúzta: "sem magam, sem egyik hozzátartozóm sem vett fel lakáshitelt".
Az államadóssággal kapcsolatban megjegyezte: közös érdek az államadósság GDP-hez mérten folyamatos csökkentése, ez hosszú távú érdek az euró bevezetésének vonatkozásában is.
Draskovics Tibor az euró magyarországi bevezetéséről elmondta: a különböző szakértői csoportokkal, gazdasági szervezetekkel, politikai erőkkel az egyeztetéseket március végéig lefolytatja, annál is inkább, mert az Európai Uniónak májusi belépésünk után be kell mutatni a következő évek makrogazdasági pályáját, köztük az euró bevezetéséhez vezető utat. "Olyan pályát kell majd felvázolnunk, amely mögött széles konszenzus áll, amelyet kívül-belül elhisznek, és amelyet teljesíteni is tudunk".
Az ellenzéki képviselők közül többen felvetették, köztük Babák Mihály és Mádi László (Fidesz), hogy a lakástámogatási rendszer visszafogása sok ezer család hosszú távú terveit tette bizonytalanná. Mádi László aláhúzta: nem lehet a lakáshitelezés megugrását egyedül hibáztatni azért, hogy a folyó fizetési mérleg deficitje jelentősen megnőtt, ebben szerepet játszott, hogy kevesebb a működő tőke jött Magyarországra, illetve az idegenforgalmi bevételek múlt évi szerényebb mértéke is.
Hargitai János (Fidesz) pedig arra hívta fel a miniszterjelölt figyelmét, hogy nagyobb figyelmet fordítson a vidék fejlesztésére, az agrárágazat pénzellátására.
(Forrás: MTI)



A költségvetési kiadások tervezett csökkentéséről keresse cikkünket a Piac és Prodit 2004. februári számában!