Településszinten a megszokott rangsor él tovább. A prémiumszegmenst továbbra is Tihany, Balatonfüred és a déli parton Zamárdi húzza, ahol a négyzetméterár jellemzően egymillió forint felett, a legjobb fekvésű ingatlanoknál azt többszörösen meghaladva alakult. A középmezőnyt a klasszikus üdülővárosok – Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle – adják, ahol a kereslet idén érezhetően gyorsította a forgalmat. A belépő szintet pedig nemcsak Keszthely, hanem a kevésbé reflektorfényben lévő háttértelepülések jelentik: Tapolca, Balatonakali vagy a déli part csendesebb falvai, ahol a négyzetméterár jellemzően a régiós medián alatt maradt. Az északi part drágának számító települései – Csopak, Alsóörs, Paloznak – ugyanakkor árszintben már a prémiumzónához közelítenek.

„A szezon közeledtével élénkül a kereslet, a kínálat azonban bőséges” – tette hozzá Szegő Péter. „Idén a megszokottnál több eladó táblát látni a tó körül. Ez a vevőnek kedvez: bő a választék, és nincs az a versenyhelyzet, ami felfelé hajtaná az árakat. A leginkább valószínű forgatókönyv ezért nem újabb drágulás, hanem az, hogy a megélénkülő kereslet a reálisan árazott ingatlanoknál oldja a mostani hosszú értékesítési időt. Tartani az árát igazán csak a szűk, kiváló fekvésű parti kínálat tudja majd. A túlárazott hirdetések viszont bő kínálat mellett még tovább állhatnak. Az eladóknál a tanulság világos: idén a reális irányár vagy a türelem a sikeres értékesítés kulcsa.”