A megyei munkaügyi központok legutóbbi, a múlt év decemberre vonatkozó összesítése szerint csaknem 345 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-piaci felmérésének a szeptember-novemberi időszakra vonatkozó adata szerint viszont 245 ezres ez a szám. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol több a regisztrált, mint a felmérés alapján számított munkanélküli.

Segélyrendszerfüggő a regisztráltak száma

Azokban az országokban viszont, ahol kevesebben vehetnek részt a segélyezésben - mint például Lengyelország, Törökország - ott a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas felmérés alapján meghatározott munkanélküli szám a nagyobb. Ahol nagyvonalú segélyrendszer működik - például a Skandináv-országok - a regisztrált munkanélküliek száma a jóval magasabb - olvasható a KSH módszertani tájékoztatójában.

Nem pontosan ugyanazok számítanak munkanélkülinek az egyik vagy a másik fogalmi rendszer szerint. A regisztrált munkanélküliek egy része az aktív álláskeresés hiánya miatt például nem számít munkanélkülinek a felmérésben. Vannak ugyanakkor regisztrált munkanélküliek, akik dolgoznak, tehát a felmérésben nem munkanélkülinek, hanem foglalkoztatottnak minősülnek.

Akinek nincs munkája, még nem munkanélküli

A KSH felmérésébe 751 település több mint 12 ezer számlálókörzete tartozik. Negyedévente összesen 33 ezer háztartást keresnek fel a kérdezőbiztosok, és körülbelül 66 ezer személyt kérdeznek meg. Minden hónap meghatározott hetében 15-74 év közötti személyeket kérdeznek az előző héten végzett gazdasági tevékenységükről. Az így nyert információk alapján számítják ki az országos adatokat.

A felmérésben a munkanélküliként történő minősítéshez nem elegendő, hogy az illető a vonatkozási héten még egy órányi jövedelemszerző munkát se végezzen. Ha az adott személy nem keresett aktívan munkát az azt megelőző négy hét során, akkor nem kerülhet a munkanélküliek közé, hanem gazdaságilag inaktívnak minősül. Ugyanez a helyzet, ha a rendelkezésre álló megfelelő munkalehetőséget nem tudja rövid idő alatt elfoglalni.

Gazdaságilag inaktív

Azokat, akik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közé sem tartoznak, gazdaságilag inaktívaknak minősíti a felmérés. Ide tartoznak azok, akik nem vesznek részt a munkaerőpiacon, nem akarnak vagy nem tudnak munkát vállalni.

Az inaktívak egy része csak abban különbözik a munkanélküliek közé soroltaktól, hogy a kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőségek miatt nem keresnek aktívan munkát.

Ezek a személyek a kedvezőbb munkalehetőségek idején már aktív munkakeresésről nyilatkoznak, ezért a munkanélküliek közé sorolják őket. A gazdasági fellendülés, a munkahelykínálat bővülése tehát a munkanélküliek számának növekedésével is együtt járhat.

A munkanélkülinek minősítettek számának növekedésével együtt nő a gazdaságilag aktívak száma is. A gazdaságilag aktívak körét ugyanis a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek együttesen adják - derül ki a módszertani tájékoztatóból.

Forrás: MTI, ekormanyzat