Az elemzés szerint a Sziget gazdasági hatása nem korlátozódik a fesztivál idejére és területére. A nem budapesti fesztiválozók jelentős része a rendezvény mellett további időt tölt Budapesten és környékén, ami jelentős turisztikai hozzáadott gazdasági értéket képvisel.
A nem budapesti fesztiválozók – ideértve a külföldieket is – a Szigeten kívül 98 ezer forintot költenek. Ennek 38 százalékát szállásra, 31 százalékát vendéglátásra, 17 százalékát szórakozásra, 13 százalékát pedig Magyarországon belüli utazásra.
A Sziget saját adatai szerint idén mintegy 58 ezer külföldi vendég volt a fesztiválon. Ezt a fejenkénti, Magyarországon maradó átlagos költéssel szorozva, a Sziget külföldi közönsége nagyjából 15 milliárd forintot hagy a magyar gazdaságban – olyan pénzt, amely a fesztivál nélkül nem érkezne az országba, hiszen a külföldi vendégek 90 százaléka kifejezetten a Sziget miatt utazott ide.
Ez a bevétel a szálláshelyeken, a vendéglátásban, a közlekedésben és a szolgáltatásokban oszlik el, és a fesztivál idején túl is érezteti hatását – vagyis a Sziget gazdasági jelentősége jóval nagyobb, mint amennyit a helyszínen elköltött összegek mutatnak – írták.
(MTI)
