A költségvetési kilátások azonban romlanak: az EU államháztartási hiánya a 2024-es 3,1 százalékról 2027-re 3,4 százalékra emelkedhet, elsősorban a növekvő védelmi kiadások miatt. Az államadósság-ráta 2027-re 85 százalékra nőhet, az euróövezeté pedig 90,4 százalékra.
A bizottság szerint a kereskedelempolitikai bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek esetleges fokozódása, a pénzügyi piacok ingadozása és a klímakárok gyakoribb előfordulása egyaránt lassíthatják a növekedést. Ugyanakkor a reformok előrehaladása, a versenyképességet erősítő intézkedések és az új kereskedelmi megállapodások kedvezőbb gazdasági pályát is eredményezhetnek az előrejelzettnél.
A dokumentum szerint a magyar bruttó hazai termék 2025-ben várhatóan 0,4 százalékkal, majd 2026-ban 2,3, 2027-ben 2,1 százalékkal bővül, amit elsősorban a fogyasztás, valamint a beruházások és az export fokozatos helyreállása támogat.
Az infláció a 2025-ben várható 4,5 százalékról 2026-ban 3,6, 2027-ben 3,5 százalékra csökkenhet, ugyanakkor az inflációs nyomás továbbra is erős marad. A jelentés szerint az árszabályozási intézkedések kivezetése ismét felfelé hajthatja az árakat, ugyanakkor az árfolyam erősödése és a nyersanyagárak mérséklődése fékezheti az inflációt az elkövetkező két évben.
Az államháztartás hiánya 2025-ben várhatóan 4,6 százalék lesz, majd 2026-ban 5,1 százalékra emelkedik a hiányt növelő intézkedések következtében, és 2027-ben is ezen a szinten marad.
Az Európai Bizottság szakértői szerint a kilátásokat kockázatok is terhelik, többek között a beruházások és az export tartós gyengesége, amely a globális ellátási láncok alakulásához kötődik. Továbbra is jelentős inflációs nyomásra figyelmeztetnek, amelyet a minimálbér-emelések és egyes kormányzati intézkedések fokozhatnak.
