Kilőhetik az Ubert - döntött a Parlament

Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak - döntött az Országgyűlés.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak - döntött az Országgyűlés. A parlament 119 igen, 61 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése nyomán a közlekedési hatóság rendeli el "az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét" az ilyen szolgáltatást biztosító alkalmazásoknak, illetve a szolgáltatást népszerűsítő weboldalaknak.

Kép: Pexels

 

A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig tovább folytatja ezt a tevékenységet.  A közlekedési hatóság 365 napra rendeli el a tiltást, amely ezt követően megszűnik - közölte az MTI.

A blokkolást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi, a blokkoló határozatnak - külön megjelölés nélkül is - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettje. A törvény szerint a közlekedési hatóság 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt szolgáltatót, amely kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. 

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával a Ház úgy döntött: nem kell utánképzésen részt vennie a járművezetőnek, ha vezetői engedélyét a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítása miatt vonták vissza - a törvényjavaslat alapján az uberes sofőrök a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpontot kaphatnának, ha lebuknak. A törvény legtöbb rendelkezése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Idejétmúlt a szabályozás

„Az Uber továbbra is kitart amellett, hogy az új technológiák betiltása, blokkolása  - pusztán azért, mert azokat nem lehet beleerőszakolni az elavult szabályozás keretei közé - nem jó irány. Ezt megerősíti az Európai Bizottság iránymutatása is, amely felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne a betiltást, hanem az ésszerű szabályozást válasszák a megosztáson alapuló gazdaság szereplői esetében. Az Uber eddig is nagy hangsúlyt fektetett a szabályoknak való megfelelésre: az autós partnerek kiváltották a személyszállítói engedélyeket és a magyar jogszabályoknak megfelelő számlát adnak” – vélekedett a döntéssel kapcsolatban Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív vezetője.

Elmondása szerint ttovábbra is keresik a párbeszéd lehetőségét a döntéshozókkal annak reményében, hogy a jelenlegi, idejétmúlt szabályozást felváltsa egy modern, az új technológiákra szabott szabályozás, amely a fogyasztók érdekeit helyezi a középpontba. Az Uber továbbra is elkötelezett 150 ezer magyarországi felhasználója és 1200 autóspartnere iránt, és folytatja működését.

Tarol vagy letarol?
A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.
Az Uber nemrég 30 ezer aláírást gyűjtött össze tiltakozásul az ellen, hogy a kormány be akarja tiltani a szolgáltatást.

Az Unió támogatja a megosztást

Az Európai Unió június elején kiadott menetrendjében kiáll a megosztás gazdaságának segítése mellett. A dokumentum szerint a szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben helyénvaló élni. A platformokra vonatkozóan sem célszerű engedélyeztetési kötelezettséget előírni akkor, ha ezek közvetítői szerepet töltenek be a fogyasztók és a kérdéses szolgáltatásokat (pl. közlekedési vagy szálláshely-szolgáltatásokat) ténylegesen biztosító felek között.

Az Unió állásfoglalása azt is hangsúlyozza ugyanakkor, hogy szabályozásra szükség van, és hiba, ha a tagállamok ezt nem egységesen teszik.

Korábban Csepreghy Nándor miniszterhelyettes  még azt mondta, összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az Airbnb szolgáltatással dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek, azóta nagyon fordult a kormányzat hozzáállása a kérdéshez.

A taxisok rendszeresen szerveztek tiltakozást az Uber ellen, az év eleje és május 10. között öt demonstrációt tartottak a közösségi személyszállítás betiltásáért. Nemrég lezárták a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat, május 17-én is demonstráltak a taxisok, gyakorlatilag a város összes jelentős főútvonalán lassítva a forgalmat. A heti rendszerességgel megtartott tüntetések már a Magyar Taxisok Szakszervezete szerint is túlzás, mivel, ahogy fogalmaznak, az a taxis társadalom ellen hangolja a lakosságot. A szervezet ezért arra kérte nemrég a budapesti taxisokat, az állandó demonstráció helyett inkább tárgyaljanak. (Vannak lehetséges üzleti válaszok is, amelyek a hagyományos modellben működő cégeket versenyképessé tehetnék a közösségi gazdaságban.)

Az Uber a taxisok tiltakozása ellenére (?) masszívan növeli felhasználói táborát Magyarországon is, a cég közlése szerint 150 ezren használják jelenleg, de a cég szerint a sofőrök érdekeinek védelme is fontos a magyar társadalomnak. „Uber nélkül 1200, engedéllyel rendelkező, számlát adó, adófizető sofőr veszítené el megélhetését, 150 ezer – főként fiatal – felhasználót megfosztanának a választás szabadságától, Magyarországot pedig elvágnák a világ azon részétől, ahol nem ellenségnek tekintik a technológiai fejlődést, a digitális gazdaságot” – vélekedett Fekete Zoltán, az Uber magyarországi vezetője a cég közleménye szerint.

Máshol is megoszt

Az Uber megjelenése természetesen nem csak Magyarországon kavarta fel az indulatokat, de Németországban például, ahol a meglehetősen bonyolult taxi szabályozás 60 éves múltra tekint vissza, a Szövetségi Kartell Hivatal a következőt jelentette ki: “A fokozódó piaci verseny nem árt a taxis piacnak … Az Uber megjelenése arra ösztönöz, hogy a meglévő szabályokat szabadabban értelmezzük.”

Spanyolországban, ahol az Uber nemrég újraindult, a Nemzeti Versenybizottság egyenesen beperelte a kormányt a személyszállítási piac korlátozása miatt. Lengyelországban a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak elutasította a taxis vállalatok panaszát, hanem kijelentette: “a szabályozást az Uberhez hasonló innovatív, modern megoldásokhoz kell igazítani annak érdekében, hogy az utasok és általában a személyszállítási ágazat részesüljön a piaci verseny teremtette előnyökből.”

Van, ahol az Uber konkrét együttműködéseket is tető alá hozott a nemzeti adóhatóságokkal. Litvániában szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan modern, “okos” jövedelemadózási platform létrehozását tervezik, amely egyszerűsíti az adóbevallást a digitális gazdaság szereplői számára, az észt parlamentben pedig Európában először olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amelyben nem tiltanák, hanem szabályoznák – és így hosszú távon is lehetővé tennék az Uberhez hasonló digitális platformok működését.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo