A megtakarítási számlával rendelkezők eltérő összegeket fordítanak minden hónapban nyugdíjcélra: a kitöltők fele havi 8 és 30 ezer forint közötti összeget tesz félre nyugdíjmegtakarításként. Ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada úgy véli, hogy ennél jóval magasabb összeget, több mint 50 ezer forintot lenne érdemes erre a célra szánni havonta.
Példaként hozzák fel, hogy amennyiben egy 25 éves férfi, aki havonta csupán 11 ezer forintot utal pénztári számlájára, idős korára akár 100 ezer forinttal több nyugdíjra számíthat, mintha csak az állami rendszerre támaszkodna. Egy ugyanilyen korú nőnek kicsit nehezebb a dolga, mivel a statisztikák alapján ő várhatóan hosszabb ideig élvezheti majd a nyugdíjas éveit, így hosszabb időre elegendő megtakarítást kell felhalmoznia, így körülbelül havi 6 ezer forinttal többet kell rászánnia az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre.
A kutatás ismertetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségcélú megtakarításra a válaszadók 42,9 százaléka általában 6 és 15 ezer forint közötti összeget szán havonta, 15 ezer forintnál is nagyobb összeget tesz félre egészségcélú kiadásokra a kitöltők 39 százaléka.
Horváth Zsófia hozzátette, hogy az egészségpénztári számlára feltöltött megtakarítást 180 nap elteltével előrelátó önsegélyezés formájában fordíthatják akár lakáshitel törlesztésre, álláskeresési- és gyermeknevelési támogatásokra is vagy gyermek születéskor akár 1 millió forint értékű egyösszegű támogatásra. Ez az egyenleg óvodástól középiskolás korig bezárólag beiskolázási költségekre, felsőoktatásban tanuló gyermekek után pedig albérlet és kollégiumi díj költségeire is használható.
