Az ingatlanpiac mozgására a kereslet és a kínálat egymáshoz viszonyulása van a legfőbb hatással. Egy gazdasági válság esetén az amúgy is rugalmatlan kínálati piac találkozik egy csökkenő kereslettel. Ennek két hatása is lehet: egyrészről megfigyelhető az árak csökkenése, másrészről pedig egy idő után a kínálat is szűkül. Ennek oka, hogy az elsősorban befektetésre szánt ingatlanokat a tulajdonosok nem szívesen adják el komolyabb veszteséggel - írja a Hitelválasztó.hu
A piacok összefüggése
A keresletet a válság hatására növekvő munkanélküliség, és a bizonytalan jövőkép határozza meg. A munkanélküli lakosság nem képes, a bizonytalan pedig nem hajlandó fizetni. Márpedig a két dolognak együtt kell meglennie egy üzlet megkötéséhez. A csökkenő kereslet így árcsökkenést, illetve a piac lassulását okozza.Ez a folyamat a kihelyezett lakáshitel állományra is negatív hatással van, mivel az ingatlanpiac egy jelentős része hitelekből van fedezve, ezért az árak csökkenése és a kevesebb tranzakció értelemszerűen a felvett hitelállomány csökkenését okozza.
Mi történt a 2008-as válság hatására Magyarországon?
Hazánkban a válság hatása sokkal inkább elhúzódott, mint tőlünk nyugatabbra. A válság előtt kialakult tényezők - a túlzottan erős forint (egy eurót akár 240 forint alatt is lehetett kapni, míg a válság idején már 290 forint körül mozgott az árfolyam), illetve a deviza alapú hitelek magas állománya - egy előre nem várt, drasztikus mértékű teher okozójává váltak a hitelesek körében. Rengetegen adósodtak el, és kénytelenek voltak ingatlanukat áron alul is eladni, ha éppen nem a bank árverezte el szintén a piaci ár alatti összegért. A hitelképes vásárlói réteg aránya is drasztikusan csökkent, a csökkenő bérek, megszűnő munkahelyek, és a tömeges eladósodás hatására. Jellemző, hogy míg a nyugati gazdaságok kb. 2011-re nagyjából elérték a válság előtti állapotokat, addig nálunk még ez idő tájt tetőzött a lakásárak mélyrepülése. A lakásárindex 2013 körül érte el mélypontját, volt tehát honnan felfejlődni a jelenlegi szintre.
