Az EU szakértőivel szinte legnehezebben a nagyberuházásokkal kapcsolatos adókedvezményekről sikerült megállapodni. Mivel az uniós előírások szerint az adókedvezmények is állami támogatásnak minősülnek, ezért ezévtől már a magyar kormányzatnak is napra kész információkkal kell rendelkezni az igénybe vett nagyberuházásokhoz kapcsolódó adókedvezményekről. Eddig az állami adóhatóság mindig utólag, a társasági adóbevallásban került “képbe”: vagyis ekkor rendelkezett adatokkal arra vonatkozólag, hogy az előző évben mely cégek és milyen összegű adókedvezményt vettek igénybe, azonban a beruházás pontos részleteiről még utólag sem rendelkezett információkkal az állami adóhatóság. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen ezévtől változik a helyzet: az adókedvezményt igénybe vevőknek minden év február 28-áig tájékoztatni kell az adóhatóságot. Erre a célra az APEH egy “Adatlapot” is rendszeresített, amely a hivatal weblapjáról – www.apeh.hu -, is letöltető.



Az adózás rendjéről szóló törvény ezévi módosítása ugyanis adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a nagyberuházást megvalósítók számára: mégpedig az 1997. január elseje és 2002. december 31. közötti időszakban megkezdett, majd üzembe helyezett – elmaradott térségben, vagy 15 százalékot meghaladó munkanélküliségű megyében megvalósított – legalább 3 milliárd forint, illetve legalább 10 milliárd forint értékű termékelőállítást szolgáló beruházás után adókedvezményt érvényesítő adózók számára. Az új szabályozás szerint a beruházási adókedvezményt igénybe vevőknek – vagyis akik a társasági adótörvény 21. paragrafusának (7), (10), vagy (11) bekezdése alapján jogosultak adókedvezményre – a beruházásra vonatkozólag több információt is közölni kell az APEH-lal, így:

- az elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét támogatási kategória szerinti bontásban, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet szerint állami támogatásra jogosító elszámolható költségnek minősülnek,

- a központi költségvetésből, illetve az önkormányzatoktól az említett kormányrendelet – 163/2001. (IX. 14.) – alapján kapott támogatások összegét támogatási kategória és támogatásforma szerinti bontásban,

- az igénybe vett helyi adóelőny összegét települések, illetve fővárosi kerületi önkormányzatok szerinti bontásban. A helyi adóelőny ebben az esetben jelenti egyrészt az önkormányzat által adott adókedvezményt, másrészt az önkormányzati döntés alapján mentes adóalap és a vállalkozásra irányuló települési iparűzési adómérték szorzatának módszerével számított kedvezményt.

Ezeket az adatokat először az elmúlt 4 év vonatkozásában – vagyis 1999. január elsejétől 2002. december 31-ig tartó időszakra – 2003. február 28-ig kell közölni az adóhatósággal, mégpedig adóévenkénti bontásban. Kivételt csak az a néhány adózó képez, amelyik a naptári évtől eltérő üzleti évet választott: esetükben a határidő a 2002. üzleti év lezárását követő 60. nap. A jövő évtől már évente kell ezen adatokat az adóhatósággal közölni, mindig az adóévet követő február 28-ig.

Ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint egy lényegében majdnem azonnali bejelentési kötelezettség is vonatkozik a nagyberuházókra: e szerint az adózónak a termékelőállítást szolgáló beruházás megkezdését követő 30 napon belül már bizonyos adatokról tájékoztatni kell az adóhatóságot. Ezen adatok közé tartozik: ezen beruházás megkezdésének ténye és ideje, a beruházás értékének tervezett összege, a beruházás helye és az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés várható időpontja.

Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki, azonban az adókedvezmény ettől még nem vész el, hanem érvényesítető.