Lelassult a Pláza-építés, fellendülőben van a kereskedelmi láncok bővülése, a nyugat-európai mintájú külvárosból belvárosba „beköltöző” bevásárló központ pedig csak módosult formában valósul meg nálunk. Konszolidálódnak a telekárak, s a nagy méretű irodabérlemények hiányával ugyancsak találkozik a hazai piac. A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. második negyedévi ingatlanpiaci elemzése és indexálása alapján az is megállapítható, hogy a lakáspiacon fokozatosan normalizálódik a helyzet, s a GKI vezérigazgatója, Akar László szerint az ingatlanpiaci áremelkedés várhatóan az idei infláció alatt marad. A lakóingatlanoknál is csak szerény mértékben lépi túl a drágulás a pénzromlást.

A piackutató és az ingatlanpiacon meghatározó szerepet játszó cég az előző negyedévhez képest javuló konjunktúrát állapított meg, bár azt még nem tudták eldönteni, hogy trendváltozásról, avagy egyszerű ingadozásról tanúskodnak-e a számok? A GKI azt is elemezte, hogy a lakásszektorban merre mozdulhat el a kereslet, s arra a következtetésre jutott a megkérdezettek válaszai alapján, hogy jóval inkább bővül majd a kereslet a lakásfelújítás, mint az újonnan építettek megvásárlása iránt. Az irodaszektort a túlkínálat jellemzi jelenleg, a bérelhető létesítmények negyede pillanatnyilag üresen áll. Ugyanakkor – a Wallis vezérigazgató-helyettese, Báthory Balázs kommentárja szerint – számolni lehet a kereslet bővülésével, s főleg annak szerkezete módosulásával. A bériroda piacon kurrensnek számítanak az 5-6 ezer négyzetméternyi, egyben igénybe vehető egységek, s egyáltalán nem véletlen, hogy pillanatnyilag 135 ezer négyzetméternyi új fejlesztés folyik a fővárosban, 150 ezer négyzetméternyinek pedig megkezdődött az előkészítése. Maga a Wallis a Danubius 4-gyel és egy jövőre kezdődő Váci úti egység előkészítésével száll be ebbe a versenybe. A szó szerinti ipari ingatlanok is gyarapszanak Magyarországon, a Graboplast és az Elektrolux egy-egy nagyobb beruházása egyben az üzleti szektor exportpiaci aktivitását is jelenti. Emellett például a Harborpark bérlőinek száma gyarapodott érzékletesen azzal, hogy Ringier lapcsoport nyomdát telepít oda. A Wallis-érdekeltségek itt is bővülnek, az M0-M3-as-2/A közötti részen építi fel legújabb logisztikai központját a cég.

Bárthory Balázs az a GKI-s elemzést kommentálva az üzlethelyiségek piacáról elmondta, hogy a budapesti belvárosi kisebb, 100-200 négyzetméteres létesítmények kelendők, a bankszektor ugyanis bővíti fiókhálózatát. A plázákban 20-65 euró közötti átlagárakkal lehet kalkulálni, illetve minden esetben közös költségeket is lerónak a bérlők. Az utcai kereskedelmi helyiségek négyzetmétere 6-85 euró között vehető bérbe, a legmagasabb összegeket a legjobb helyeken lévő, bankfióknak szánt „boltokért” fizetik ki. Az új építésű pláza-kategória annyiban módosul, hogy – például a Tesco – áttér a kisebb léptékű egységek létesítésére, kielégítendő már a 25-30 ezer lelket számláló városok kereskedelmi igényeit is. Amúgy újabb klasszikus, nagy bevásárlóközpontokat nemigen építenek. Az amerikai, nyugat-európai gyakorlat – a nem ritkán kicsit lepusztult belvárosok épületegyütteseiben alakítanak ki parkolási lehetőséget is kínáló mall-okat – nem „jön át” maradéktalanul Magyarországra, nálunk inkább a „streetmall” lehet tendencia: kisebb üzletcsoportok és parkolási lehetőségek keltik fel a beruházók érdeklődését.

A GKI ezúttal elemezte a termőföld piacot is, megkérdezve 105 falugazdászt a trendekről. A hektáronkénti átlagár 585 ezer forint, de ez a szám úgy jött ki, hogy a 70 százalék átlag alatti árat reprezentál, míg 14 százalék különlegesen drága értékesítésre utal. A bérleti díjak átlaga 15 ezer forintot taksál.