"Nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására, a jelenlegi MNB törvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak - tette közzé nyilatkozatban Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. - Csorbítja a jegybank függetlenségét a Kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely szerint a politikai pártok delegáltjaiból és a pénzügyminiszter két kinevezettjéből felügyelő bizottságot kívánnak felállítani a Magyar Nemzeti Bankban. Az Európai Unió országaiban nem működik politikai pártok képviselőiből álló testület a független jegybankokban.
A Magyar Nemzeti Bank jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló (jelenleg az Ernst & Young Kft.) és az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Ezek mellett negyedik ellenőrző szervezetként egy felügyelő bizottság létrehozása felesleges és többletköltségeket eredményez.
Ugyancsak felesleges az árfolyamrendszer megváltoztatására vonatkozó szabályozás módosítása, nincs szükség a jelenleg átmenetileg működő árfolyamrendszer egyes elemeinek törvénybe iktatására."

László Csaba pénzügyminiszter viszont úgy gondolja, hogy a kormányzati előterjesztés nem érinti a jegybanki függetlenséget. Nyilatkozataiban azzal érvelt, hogy az Állami Számvevőszék elnöke még az előző pénzügyminiszterhez írt levelében szorgalmazta, hogy az ÁSZ-on kívül más, a folyamatos működést ellenőrző szervezet is legyen az MNB-nél, továbbá a felügyelő bizottság felállítását indokolja az is, hogy a társasági jogban a belső ellenőrzés szervezete soha sem a menedzsment, hanem a tulajdonosok hatáskörébe tartozik. A félreértések elkerülése végett kifejezetten rögzítették a törvényjavaslatban, hogy a felügyelő bizottság a monetáris politikával és annak a jegybank gazdálkodására való hatásával nem foglalkozhat.

A pénzügyminiszter és a jegybankelnök egyetért abban, hogy a nézeteltérések nem akadályozhatják a korrekt együttműködést a kormányzat és az MNB között. A jegybanknak - jelentettte ki Járai Zsigmond - a jelenlegi helyzet értékelése alapján nem áll szándékában a forint további erősítése, az idei inflációs cél a sáv felső határán 5,5 százalékon teljesülhet, és jövőre is elérhető, hogy az infláció a kijelölt 3,5 plusz-mínusz 1 százalékos sávon belül maradjon. László Csaba úgy véli, komoly kockázatai vannak a jövő évi inflációs cél elérésének, de jelenleg dolgoznak a gazdaságpolitikai programon, s ezekben a munkálatokban a jegybank szakemberei is részt vesznek.
Forrás: MNB, MTI