Olcsó és gyors megoldást készített az Ivy Kft. a Heti Világgazdaság (HVG) on-line változata számára. Zentai Péter Áron ügyvezető igazgató szerint a platform lehetőségei legyőzték a vele szembeni szubjektív ellenállást. A fejlesztés során áttértek a .NET-technológiára; a honlap az első hazai .NET-alkalmazások egyike, az Ivy Honlapmester pedig az első hazai .NET alkalmazási késztermék.

Zökkenőmentes működés

Bár azt is hallani, hogy ez az on-line újság maga lenne az első .NET-alkalmazás, de ez inkább marketingmegfogalmazás; például az operációs rendszeren túl nem alkalmaznak kifejezetten .NET kiadású szervert. Ám a fejlesztés a .NET-platformon történt, és a .NET adatkapcsolati és adatátviteli szabványait valósítja meg.
Más rendszerek is működnek .NET-szellemben: például, ha valaki Windows XP Professional platformon internetezik, és minden gondjának megoldását webszolgáltatások segítik, vagy bekapcsolódhat .NET alapú webhelyekre. Innentől fogva a Windows-világ bizonyosan áttér a .NET-re, és ezt csak annyiban lehet észlelni, hogy egyre több szolgáltatás egyre zökkenőmentesebben működik. Ne számítsunk megrázkódtatásokra, épp ellenkezőleg!
Az viszont biztosan elmondható: a teljesen hazai fejlesztésű és bevezetésű olcsó .NET-es rendszer, az Ivy Honlapmester alapú HVG online az első hazai alkalmazások között van.

Stratégiai ígéret

Az Ivy 1995 óta kizárólag Microsoft platformon dolgozik az internetre, pedig akkoriban, az ASP 1.0 idején ez még eléggé értelmetlennek tűnhetett. Mégis, stratégiai ígéretet hordozott a szoftvervilág, amely – Zentai Péter fogalmazása szerint – „technológiailag koherens, ésszerű volt, és kihoztunk belőle mindent, amit lehetett”. Az Ivy – főleg kezdetben – komoly szubjektív ellenállással találkozott, de sikerült meggyőznie még tőzsdés ügyfeleit is: egy technológia terjedésének mozgatói között erre a szubjektív oldalra kevés figyelmet fordít a sajtó, pedig a gyakorlatban egyike a legfontosabbaknak.

Az ő közreműködésével készült például a Budapesti Árutőzsde (BÉT) teljes bérelt vonalas real-time kereskedési rendszere tranzakciókezeléssel együtt, a brókerek ma kizárólag konzolon keresztül kommunikálnak. Ennek fejlesztése Oracle-ben és Delphiben kezdődött, tartózkodva a Microsofttól, azután a vendori modul már teljesen Microsoft-alapú lett, sőt a tőzsdét a Kelerrel valós időben összekötő, üzletileg kritikus modul is Microsoft-alapú, a legújabb modulok pedig már .NET-ben fejlődnek.

Készítettek teljesen webalapú ERP-modult a Scala Business Solutions-nek; ez olyan rendszernek a része, amelyet azóta az USA-ban és Európában hotelláncok használnak a földrészközi összeköttetés követelményei mellett. Készített az Ivy Microsoft-alapú dokumentummenedzsment-megoldást az Axelero számára: egyik változata komolyabb tartalom összeállításában segít webvarázslójával, a másik pedig a lakossági felhasználást szolgálja.

Nem kell külön szaktudás

Kimondottan webes – kizárólag az XML-XSLT, DHTML szabványokat alkalmazó – technológia az Ivy keretrendszer (az Ivy, magyarul borostyán fantázianév a web repkény módjára összefonódó jellegére utal), amely gazdag felhasználói adatcserével számol, webes megjelenítés és adatbázis-kapcsolatok céljával. Fő célja – mivel az internetes infrastruktúra kezelése már bárki számára könnyű feladat a Windows platform és szabványok elterjedésének köszönhetően –, hogy magának a webnek a kezelését is egyszerűvé tegye. A .NET-korszak afelé tart, hogy minden webhely voltaképpen egy összefüggő, elosztott alkalmazás legyen, amelynek kezelő- és kommunikációs felületét a böngésző adja.

A Honlapmesternek nevezett webhelymenedzselő alkalmazás XP szintű, WYSIWYG (What You See Is What You Get, azt kapod, amit látsz) felületet nyújt a szerkesztők számára, akiknek így nincs szükségük komolyabb felkészülésre a tartalom publikációjában. A létrehozott alkalmazói rendszer moduláris, ennek megfelelően fejleszthető és bővíthető. Ugyanakkor – a szabványosságnak és a ADO.NET-nek köszönhetően – könnyedén integrálható bármely már meglévő adatbázisrendszerhez, csupán az XML interfészeket kell megírni (ha nem volnának). És ami még nagyon fontos: nagy teljesítményű, megfelelő biztonságú rendszer hozható létre, a vállalati szinthez képest fillérekből. A HVG rendszere például mindösszesen kevesebb mint 10 millió forintba került. A könnyen kezelhetőségből következő megtakarítást pedig ahhoz viszonyítsuk, hogy ha egy cég valamely komolyabb szakértelmet követelő technológiát alkalmazna, évente kerülnének körülbelül ennyibe az ahhoz szükséges szakemberek.

Tulajdonképpen két változata van a Ivy rendszerének: a Honlapmester az egyszerűbb, az Ivy.Print pedig nagyméretű, gyakran változó szerkezetű webhelyek, szerkesztőségi rendszerek menedzselésére szolgál.

Magas szintű műszaki szabadság

A Kirovszki Rt. cég mint fővállalkozó menedzselte a portál bevezetési projektjét. A cég és a vele együttműködő Ivy sikeresen meggyőzte a kiadót arról, hogy elfogadhatja a Microsoft platformot: lehetőségeit egy komolyabb, többszintű demó segítségével mutatták be. Amikor ez történt, az elosztott Microsoft-alapú rendszerek COM alapúak voltak, a megbízatást követően, némi csúszással, a rendszer fejlesztése is így indult; és közben megjelent a Visual Studio.NET 2. béta-változata.
Egy alkalmazás esetében a „készenlét” konkrétabb fogalom, mint a fejlesztőeszközöknél, hiszen Windowst akár Assemblerben is lehetne írni (csak sokáig tartana), vagyis a béták és a kész, termékként megjelenő fejlesztőrendszerek között nincs szakadék. Éppen ez a Microsoft piaci stratégiájának egyik pillére: olcsón és tömegesen kiadja a bétákat, amelyeken a fejlesztőtechnológia begyakorolható, amellett eléggé stabilak és gazdag funkcionalitásúak ahhoz, hogy éles alkalmazások létrehozását is kezdeményezhessék bennük. Ezáltal pedig tömegesen szoktatja a saját technológiájára a fejlesztőket.

A rendszer felépítésében az Ivy tehát áttért a .NET-re, mégpedig öt nap alatt átállítva a rendszer már meglévő részeit. Ennek a fő motívuma az volt, hogy a rendszertől elvárt végső funkcionalitásban a .NET-tel a régi COM alapokon befektetendő fejlesztőmunka felét meg lehet takarítani. Zentai Péter szerint közvetlen élményként tapasztalták meg, hogy a .NET a fejlesztő számára minőségileg magasabb szintű műszaki szabadságot nyújt.
„Ha ezt az összes résztvevő előre tudja, néhány fölösleges kört nem kellett volna megfutni” – vonta le a következtetést. A szerkesztőségi rendszer ugyanis eredetileg linuxos webszolgáltatási rendszerhez kapcsolódott. Sőt kezdetben a megrendelő azt kívánta, hogy teljesen linuxos legyen a rendszere; az emellett szóló fő érv a Linux ingyenessége és a Unix biztonsági szempontjai voltak. Csakhogy a szerkesztőségi elvárások teljesítéséhez szükséges a Microsoft platform; a teljes, összefüggő rendszer és kiszolgálása összköltségéből pedig nem érdemes tételeket kiragadni, a stratégiai döntéskor azt egészében kell értékelni.
Végül is a Microsoft platform vizuális képességei, a WYSIWYG és a munkakörnyezet más szolgáltatásai alapján döntöttek a szerkesztőségi rendszer windowsos felépítése mellett. Azután pedig meg kellett ismerni a webszolgáltatási szintet is – amiben szerepet játszott a Microsoft Magyarország szakértelme –, hogy a bizalmat kiharcolja a platform. S amikor végül egységes microsoftos rendszerre álltak át, a technológiai egységességtől „nagyon megkönnyebbült az egész projekt”.