Idén először törvényi kötelezettsége az állami adóhatóság elnökének, hogy február 20-áig nyilvánosságra hozza az APEH ellenőrzési tervét. Ebben az évben kiemelt szerepet szánnak a bevallások utólagos ellenőrzésének. Az áfa esetében különösen a közvetlenül a fogyasztók részére értékesítő adózókra koncentrálnak. A nagy összegű áfát visszaigénylők mellett idén azokra is jobban figyelnek, akiknél a bevallott nagy összegű értékesítés adókötelezettsége megközelíti az ugyancsak nagy összegű beszerzés előzetesen felszámított adóját. Az ingyenes, vagy a forgalmi értéktől jelentősen eltérő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során megvalósuló gazdasági események adóvonzatát is gyakrabban veszik idén nagyító alá.

A személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzése során különösen azt vizsgálják, hogy jogszerűen vették-e igénybe a magánszemélyek az adókedvezményeket, illetve jól alkalmazták-e az adómentességre vonatkozó szabályokat. Az egyszerűsített ellenőrzések keretében idén is több mint százezer magánszemélyt akarnak ellenőrizni. Azoknál a magánszemélyeknél is vizsgálódik ebben az évben az adóhatóság, akik bár aktív kereső korban vannak, ám jövedelemmel még sem rendelkeznek.

Az egyszerűsített ellenőrzések alapja a kifizetők, munkáltatók, adókedvezményre jogosító igazolást kiállítók pontos, megbízható adatszolgáltatása. Idén azt ígéri az adóhatóság, hogy vége a türelemnek, az évek óta pontatlanul teljesítők szigorú szankciókra számíthatnak.

A társasági adónemben idén különösen azt vizsgálják, hogy a mikro- és kisvállalkozások jogosan vették-e igénybe a beruházási adóalap-kedvezményt. A kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazását és a költségelszámolás jogszerűségét egyidőben ellenőrzik. A külföldiek megszűnő társasági adó-kedvezménye miatt a transzferárak alkalmazásának jogszerűségére is jobban koncentrál az adóhatóság.

A kisebb adónemek – például környezetvédelmi termékdíj, kulturális járulék – esetében idén jobban megnézi az adóhatóság: valamennyi díj, illetve járulékköteles termékre, szolgáltatásra kiterjedjen a fizetési kötelezettség.

A tervek szerint az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések idén főleg azokra az adózókra terjednek ki, akik nyugta- vagy számlaadási kötelezettségüket egy éven belül elmulasztották, illetve a pénztárgépüket nem rendeltetésszerűen használták.

Egyre gyakrabban alkalmazzák az ellenőrök a becslést a jövedelem megállapítására, különösen a vagyongyarapodási vizsgálatoknál, illetve azoknál az adózóknál, akik “visszaesők”: vagyis egy éven belül többször is “elfelejtettek” számlát adni.

Az adóhatóság ellenőrzése – természetesen – elvileg minden adózóra, mindenféle tevékenységet végzőre kiterjed, ám meghatároztak olyan tevékenységeket végzőket is, akikre az átlagosnál jobban figyel az adóhatóság. Ebbe a körbe idén az ingatlan beruházók, forgalmazók, hasznosítók és alvállalkozóik kerültek be, s külön kiemelték az értékesítési céllal építő cégeket. Ugyancsak kiemelten ellenőrzik idén a személyszállítási tevékenységet végző társaságokat, mivel azok nagy összegű fogyasztői árkiegészítésben részesülnek. A családi gazdaságokra is jobban figyelnek a revizorok, esetükben a nagyobb figyelmet a költségvetési támogatások igénybevétele indokolja. A társadalmi szervezetek és az önkormányzatok ellenőrzése során főleg arra koncentrálnak, hogy jól különítik-e el az adókötelezettség alá eső és nem eső tevékenységet. A be nem jelentett alkalmazottak kiszűrését idén is fontos feladatának tekinti az adóhatóság. Ezt különösen az idényfoglalkoztatásra szakosodott vállalkozásoknál – elsősorban a vendéglátás és építőipar, a mezőgazdaság területén – vizsgálják. Folytatják az üzletekben, a piacokon és a közterületeken végzett nyugta- és számlaellenőrzéseket, különösen a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a termék előállítóknál, bizonyos szolgáltatást nyújtóknál, valamint az eva körbe tartozó adózóknál. Ez utóbbiaknál különösen azért fontos a nyugta-, illetve a számlaadás, mert adókötelezettségüket a bruttó árbevétel alapján határozzák meg.

Az adóhatóság elnöke rögzítette azokat az arányokat is, hogy az egyes ellenőrzések milyen arányban oszlanak meg a különböző vizsgálati típusok között. A bevallások utólagos vizsgálatára irányul az összes ellenőrzés több mint 61 százaléka, mintegy 30 százalékot tesz ki az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés, s közel 8 százalék lesz az egyes adatok gyűjtését célzó ellenőrzések aránya. Az utólagos ellenőrzéseken belül a legnagyobb részt a 3000 legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata teszi ki, de jelentős arányt képvisel az átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése és a kiutalás előtti vizsgálatok is.