A parlament által idén elfogadott törvényi rendelkezések megsemmisítését a hitelintézeti szektor érdekképviseleti szervezetei - a Magyar Bankszövetség, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége - kérték az Alkotmánybíróságtól. A hitelintézeteknek az államháztartás egyensúlyát javító különadókról és járadékokról szóló törvény szerint az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevétele után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-jétől.
Folyton változtatva
Bevezetése ellen a bankok azzal érveltek, hogy a szektorra kirótt járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel, továbbá - mivel a gazdasági élet szereplőit terhelő adóteher, így kirívóan eltérő lesz - a gazdasági verseny szabadsága is sérül. Az érdekképviseletek álláspontja szerint sérti a jogbiztonságot, ha az állam hosszú tartamú jogviszonyokba anélkül avatkozik be, hogy megváltoztak volna a szerződéskötés idején alapul vett követelmények. Azzal pedig, hogy önkényesen kiválaszt egy vállalatcsoportot a magas jövedelmezőségű vállalkozások közül, hátrányos megkülönböztetést tesz. A bankszövetség szerint a járadékadó sérti a diszkrimináció tilalmát is, mivel a jogalkotó a járadékfizetési kötelezettséggel kizárólag a hitelintézeteket sújtja, és nem terheli adóval az állami kamattámogatás valamennyi kedvezményezettjét (így például az építőipart).
45-50 milliárd
Az ágazati adó a bankszövetség korábbi közlése szerint 25-30 milliárd, a szolidaritási adó pedig 20 milliárd forintos terhet jelent az ágazatnak. Banki különadó címén (ennek mértéke a bankok választása szerint a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet-nyereségadó) a bankszektor 2005-ban és 2006-ban várhatóan összesen 70-80 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe. A járadékfizetési kötelezettség az érdekképviseletek szerint a kisebb bankokat és takarékszövetkezeteket érzékenyebben érinti, mert kockázati kitettségük a kisebb üzemméret és az alacsonyabb jövedelmezőség miatt nagyobb. A banki elvonás tervezett módja egyébként többször is változott, mielőtt a parlament elé került.
Az FHB pozícióját a hír oly mértékben rontotta, hogy rövid időre tőzsdei kereskedését is fel kellett függeszteni. Egyes elemzők szerint az állam a 20 százalékos járadék bevezetése miatt a privatizáció előtt álló FHB vagyonvesztése miatt közel akkora veszteséget szenvedett volna el, mint amekkora bevételre a kamattámogatás megadóztatásával szert tett volna. Ennek minden bizonnyal jelentős szerepe volt abban, hogy az elképzelés újra változott, s végül a kamattámogatással érintett hitelállomány kamat- és kamatjellegű bevételére vetettek ki 5 százalékos járadékot, ami már több piaci szereplő között oszlik meg, így csökkent az FHB terhelése.
