A Magyar Agrárkamara (MA) tudomásul veszi, hogy a válság miatt kialakult helyzetben az agrárgazdaságnak is áldozatot kell hoznia, de ugyanakkor nehezményezi, hogy a MA és más érdekképviseletek megkérdezése nélkül döntött a kormány arról, hogy 33 milliárd forinttal csökkenti az ágazat idei nemzeti támogatását. A köztestület úgy véli, hogy az elvonás mértéke túlzott, és gátolja annak az ágazatnak a termelését, amely - szinte egyedüliként a magyar gazdaságban - nem, vagy alig küzd értékesítési problémákkal. Az eddigi elemzések szerint a belső és külső piacok alig morzsolódnak le a válság ellenére. Ugyanakkor minden forint számít a mostani helyzetben, amikor hitelforrást szinte lehetetlen bevonni az ágazatba, amikor a termeléshez felhasznált anyagok, eszközök beszerzési árai rendre növekednek, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai csökkenek, s emiatt romlik az agrárágazat jövedelmezősége.

A Magyar Agrárkamara elnöksége döntött arról is, hogy felkéri a kormányt, terjessze ki az állami kezességvállalást az agrobizniszben érdekelt más integrátorokra is, amelyek összességében a piac 50 százalékát fedik le. Ismert, hogy a múlt héten a két legnagyobb ilyen tevékenységet folytató cég - a KITE Zrt. és az IKR Zrt. - 5-5 milliárd forint termelők számára biztosított hitelcsomagja mögé kapott állami garanciavállalást. A MA emellett felkéri a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan rendszert, mellyel biztosítani tudja, hogy az így garantált összegek valóban eljussanak a termelőkhöz, valamint ezt ellenőrizni is legyen képes.

Cselekvési terv is készült

A köztestület tegnap részletesen tárgyalt és véglegesítette az élelmiszer-gazdaság helyzetéről szóló csaknem 170 oldalas tanulmányát is. Megállapodtak arról, hogy az elemzést eljuttatják az agráriumban érdekelt szereplőknek, a parlamenti képviselőknek és a MA saját 201 tanácsadói irodájában működtetett könyvtárakban hozzáférhetővé teszik.

A tanulmány alapján összeállítanak egy stratégiai ajánlás is, mely a döntéshozóknak szól majd. Ez áttekinti például, hogy milyen az ágazat finanszírozási, piaci, versenyképességi helyzete, a belföldi piac megőrzése, bővítése, az élelmiszeripar leépülése miatti problémák, az agrárlogisztika kérdőjelei, az állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet és bioüzemanyagok arányai, a hatósági munka ésszerűsítése, a tudás, az innováció, a szakképzés és szaktanácsadás fontossága. Ezen felül készül egy rövidtávú cselekvési terv, mely 8-10 sürgető és megoldandó kérdést jár körül.