Az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé. Bár a falvakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy míg az ottani lakosok 34,3 százaléka egyáltalán nem tud félretenni, addig a fővárosiak 22 százaléka szintén képtelen erre.

Rendszeres megtakarítás kellene, de nem mindig sikerül

A lakosság megtakarítási gyakoriságában is nagy eltéréseket láthatunk. A legnagyobb arányt (32,4 százalék) azok képviselik, akik ugyan nem tudtak minden hónapban vagy a legtöbb hónapban pénzt félretenni, de alkalmanként, amikor lehetőségük adódott rá, mégis sikerült megtakarítaniuk. Ez arra utal, hogy bár az anyagi helyzetük nem mindig tette lehetővé a rendszeres megtakarítást, időről időre próbálták javítani pénzügyi helyzetüket.

A lakosság 29,2 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tett félre pénzt. Az ő helyzetük rávilágít a változó gazdasági környezet kihívásaira és a folyamatosan emelkedő kiadások miatt ellehetetlenült megtakarítási képességre. Ez a csoport különösen sebezhető, hiszen egy váratlan kiadás esetén teljesen kiszolgáltatottá válnak, nem tudják fedezni azokat az üres bankszámláról.

A válaszadók 20,8 százaléka minden hónapban vagy a legtöbb hónapban próbált spórolni, de ennek összege nem volt fix – tehát a megtakarításuk nem volt tudatos, inkább alkalmi. A legkisebb csoportot képezték (12,6 százalék) azok, akik minden hónapban vagy a legtöbb hónapban egy előre meghatározott összeget tettek félre, ami optimális lenne a vagyoni stabilitás eléréséhez.