A lakossági és a vállalkozói terhek csökkentése mellett az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése volt a célja az adórendszerben tervezett módosításoknak.
A változásoknak köszönhetően a személyi jövedelemadó rendszerben az átlagos adóterhelés az idén várható 21,2 százalék helyett jövőre 19,8 százalékra csökken. Ugyanakkor sem az adótábla, sem az adókulcsok nem egyeznek meg azzal, amiben még a nyáron egyezett meg a két koalíciós partner. A kormány ugyanis egy olyan változatot fogadott el, amely szerint az adókulcsok változatlanok maradnak, az adósávokat pedig lényegében valorizálják. Korábban még arról volt szó, hogy az alsó adókulcs 1,2 millió forintig terjedne, s csak az átlagkereset kétszerese – 2,4 millió forint fölött – lépne be a legmagasabb adókulcs.

A kormány által 2003-ra javasolt adótábla:

Jövedelemsáv Adókulcs adó
0-650 ezer 20 % 0
650-1.350 ezer 30 % 130 ezer
1.351ezer fölött 40% 340 ezer

A kormány 2004-re újabb, majdnem 2 százalékos átlagos adóteher-csökkentésre tesz javaslatot, s ezúttal az erre az évre vonatkozó javaslatát is most adta be az Országgyűlésnek.

A kormány által 2004-re javasolt adótábla:
Jövedelemsáv Adókulcs adó
0-800 ezer 18% 0
800-1.500 ezer 26% 144 ezer
1500 ezer fölött 38% 326 ezer

A kormány a magánnyugdíjpénztári rendszer megerősítése érdekében is több intézkedést hozott hétvégi ülésén. Így a jelenlegi 6 százalékról 8 százalékra emelkedik a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, a tb-nyugdíjjárulék viszont csak 0,5 százalék lesz a korábban nyilvánosságra hozott 2 százalék helyett. Mindez a nem magánpénztár-tagoknál azt jelenti, hogy a kötelező nyugdíjjárulékuk mértéke a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék felső plafonja a bruttó átlagkereset mai kétszereséről, annak 2,5-szeresére emelkedik. Jövő januártól a pályakezdőknek ismét kötelező lesz a belépés a magánnyugdíjpénztárakba. A kedvező hírek között van az is, amely szerint a munkaerőpiaci alapba fizetett munkavállalói járulék mértéke a bruttó kereset 1,5 százalékáról 1 százalékára csökken.

A felnőttképzés díjának 30 százaléka, valamint a számítógép bérlésére, lízingelésére fordított összeg adókedvezményként lesz érvényesíthető, éves szinten 60 ezer forintig. Emelkedik a hosszútávú biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke: a befizetett összeg 30 százalékára, de maximum évi 100 ezer forintra. Új kedvezményt vezetnek be a lakástakarékpénztári befizetésekhez kapcsolódóan is: ez éves szinten maximum 72 ezer forint lehet. Az ígéreteknek megfelelően eltörlik a tőzsdei árfolyamnyereség adóját.
A mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételének értékhatára 250 ezer forintról 350 ezer forintra, a mezőgazdasági kistermelők kedvezményes adózást biztosító bevételi értékhatára a jelenlegi 4 millió forintról 6 millióra nő januártól. Adómentes lesz a 10 évnél hosszabb földbérlet. A falusi vendéglátásból származó adómentes bevétel értékhatára 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelkedik.

A vállalkozók terheinek csökkentése érdekében a tételes egészségügyi hozzájárulás a jelenlegi havi 4500 forint/főről 3450 forintra csökken. Számos új adókedvezményt vezetnek be, bár az is igaz, hogy a jelenlegi nagyberuházásokhoz kapcsolódó kedvezmény megszűnik. Helyette lesz az uniós irányelvekkel összhangban lévő fejlesztési adókedvezmény, amely környezetvédelmi beruházás esetében már 100 millió forintos fejlesztésnél is igénybe vehető. Lehetősége lesz a vállalkozásoknak fejlesztési tartalék adómentes képzésére. A fejlesztési tartalékon keresztül lehetővé teszik az amortizáció gyorsított elszámolását, ráadásul már a 2002-es nyereség terhére is. Csökken az osztalék után fizetett adó és közteher mértéke, bár nem olyan mértékben, mint az a korábbi tervekben szerepelt: marad a 20 százalék, illetve 35 százalék adó, azonban a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást eltörlik, s nem a jegybanki alapkamathoz kötik a fizetendő “büntető” osztalékadó mértékét. A szélessávú Internet elérést és a dolgozóknak a munkáltatók által biztosított számítógépek elterjedését is ösztönző adókedvezményeket is bevezetnek jövő januártól.

A kormány arról is döntött, hogy a korábbi tervekben szereplő 10 millió forint bruttó árbevétel helyett 15 millió forintra emelik az egyszerűsített vállalkozási adó választására jogosult bevételi határt. A korábbi tervekhez képest más változás nem történt az eva-val kapcsolatban: vagyis az adó alapja maradt a bruttó árbevétel 15 százaléka, s továbbra is 4 korábbi adónemet – így az áfát, a cégautó-adót, társasági adót és az szja osztalékágát – váltja ki. Az adminisztráció lényegesen leegyszerűsödik az új adónemet választóknál, ráadásul a helyi iparűzési adó alapja esetükben lehet az eva adóalapjának az 50 százaléka, a biztosított vállalkozó járulékát pedig a minimálbér alapján fizeti.

Annyi feltétel van a választásnál, hogy a magánszemély és a közeli hozzátartozója tulajdonosi érdekeltségében csak egy vállalkozás választhatja az eva-t, s legalább 2 éves működésre van szükség.
A kormány a javaslatait ezen a héten nyújtja be az Országgyűléshez, amelyeket elfogadás után november 15-ig hirdetnek ki a Magyar Közlönyben.