A lakástámogatási rendszert igencsak átalakította az elmúlt 1-2 évben a kormány: ráadásul nemcsak a lakásépítéshez kapcsolódó közvetlen támogatásokat emelték korábban soha nem tapasztalt mértékre, hanem közvetve is igyekeztek mérsékelni az adó- és illetékfizetők terheit. Ennek hatását mostanában különösen megérezhetik egyes magánszemélyek, hiszen a 2001-ben lakáscélú hiteltörlesztésre fordított összeg 40 százalékát, maximum 240 ezer forintot az szja-bevallás beadását követően elvileg 30 napon belül már a kezükben, illetve a bankszámlájukon találják. S hogy mindez így legyen, nem is kell túl sok feltételnek megfelelni.
Az alapvetően fontos, hogy az adókedvezmény az 1993 december 31.-e után pénzintézettel megkötött, lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztő részletére vonatkozik. Mértéke pedig a magánszemély által éves szinten a tőke, a kamat és a járulékos költségek törlesztésére fordított összeg 40 százaléka, de maximum 240 ezer forint lehet. Ez a kedvezmény a használt lakások vásárlásához felvett hitel kivételével már a 2001-es adóévről szóló bevallásban – amit most március 20-áig kell beadni – érvényesíthető, azonban a törvény pontosan rögzíti, hogy milyen esetben lehet már visszamenőleg élni az adókedvezménnyel. Akkor, ha a lakáscélú felhasználásra felvett hitel a következő célok valamelyikét szolgálja:

1. belföldön lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ( új lakásnak az a lakás minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyiben azt a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be)
2. belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
3. belföldön lévő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése.

Amennyiben nem ezen célokra vette fel a magánszemély a lakáscélú hitelt, akkor sajnos csak a jövő tavasszal beadandó – 2002-es adóévre vonatkozó - bevallásban számíthat a megemelt adókedvezményre. A használt lakások vásárlásához felvett hitel törlesztése után ugyanis a 2001-ről szóló adóbevallásban még csak a törlesztésre fordított összeg 20 százaléka, de maximum 35 ezer forint érvényesíthető adókedvezményként. Vagyis lényegesen kevesebb használt lakások esetén a most elszámolható adókedvezmény.
Az új lakások után járó megemelt adókedvezményt egyébként maximálisan kihasználni azok tudják, akik tavaly minimum havi 50 ezer forintot fordítottak törlesztésre. Ebből most havi 20 ezret, vagyis éves szinten maximum 240 ezer forintot vissza ad az adóhatóság az adózónak, feltéve persze, ha nincs semmilyen köztartozása.
Jó hír a lakás hitelt törlesztőknek az is, hogy az adókedvezmény a hitelszerződésben feltüntetett adóstársak között meg is osztható: tehát ha a férj nem tudja maximálisan igénybe venni, akkor a feleség adójából is levonható a férj által igénybe nem vett kedvezmény. A törvény minderről úgy rendelkezik, hogy a magánszemély az adóstársa által igénybe nem vett kedvezményt a munkáltatói adómegállapítás során vagy adóbevallásában, illetve önellenőrzéssel, az adóstársnak az általa igénybe nem vett kedvezményről szóló nyilatkozata alapján veheti igénybe. Ennek annyi még a feltétele, hogy feltüntesse az adóstárs adóazonosító jelét és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény éves szinten több adóstárs esetén sem lehet 240 ezer forintnál több.
A lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése utáni kedvezményre azok a magánszemélyek is jogosultak, akiknek lakás takarékpénztártól felvett hitelük áthidaló kölcsönnek minősül.
Fontos tudnivaló az is, hogy az adókedvezmény a hitelintézet igazolása alapján számolható el. Érdemes ezt a dokumentumot “kéznél tartani”, mert nem kizárt, hogy egy esetleges kiutalás előtti ellenőrzés esetén az adóhatóság kéri ezt bemutatni. Különösen a nagyobb összeget visszaigénylő adózók számíthatnak ugyanis arra, hogy a kiutalás előtt az adóhatóság megvizsgálja a visszaigénylés jogosságát.
Még azzal is érdemes tisztában lenni, hogy – a Pénzügyminisztérium kérését akceptálva - ebben az évben is kiemelten vizsgálja az adóhatóság a lakáscélú állami támogatási rendszert: ennek során egyrészt az állami támogatást folyósító hitelintézeteket veszik nagyító alá, másrészt a hitelt igénybevevő magánszemélyeket.