A jegybank és a kormány megállapodott abban, hogy a magyar állam a külföldi adósságot, illetve kamatterheit a devizatartalékból törleszti – nyomatékosította Varga Mihály a Népszabadság felvetésére. A tárca vezetője a szabad demokraták elnökének szerdai kijelentéseire reagálva közölte azt is: szakmailag indokolt a döntés, szükség van a devizatartalék mérséklésére. Emlékeztetőül: Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke a miniszterelnök erről szóló bejelentéséről azt mondta, hogy véleményük szerint az szakmailag megalapozatlan, és ellentétes Magyarország érdekeivel, mert aláássa a pénzügyi stabilitást, valamint az ország iránti bizalmat is, „szembemegy” az európai uniós normákkal és szokásokkal.
A pénzügyminiszter viszont arról beszélt: minden szakértő, elemző szerint javítja Magyarország hitelminősítését, külföldi megítélését, ha belső forrásokból finanszírozza az állam az adósságát. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak hosszú távon elegendő tízmilliárd dolláros devizatartalék, márpedig most a tartalék 13,1 milliárd dollárt tesz ki. – A tartalékszint csökkentése uniós tendencia, Ausztria is éppen erre törekszik – mondta a miniszter.
Varga más ellenzéki indítványok megfontolásától azonban nem zárkózott el. Hangsúlyozta: érdemes elgondolkodni a szabad demokraták és a szocialisták adómérséklési javaslatáról, bár azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy a költségvetés két évre szól, alapjait nem lehet megváltoztatni.
Varga Mihály szerint nagyobb arányú adómérséklésre 2003-tól van lehetőség. A Pénzügyminisztériumban jelenleg egy kedvezőbb személyi jövedelemadó-rendszer kidolgozásán munkálkodnak, és előkészítik az áfakulcsok rendezését is.
Az általános forgalmi adó mértékét az uniós előírásokhoz kell igazítani, meg kell szüntetni a nulla kulcsot (helyébe ötszázalékos áfa lép majd). Ezzel párhuzamosan a 25 százalékos kulcs mérséklésére is szükség van. Az alsó kulcs emelése és a felső csökkentése fokozatosan képzelhető el, a folyamat Varga szerint 2003-tól két-három éven át tarthatna.
Kisebb adócsökkentésekre már jövőre is számítani lehet – a gazdaságélénkítő csomagon belül. Emelkedik majd a kisvállalkozók beruházási adókedvezményének felső határa (tízről 30 millió forintra), és – mint korábban bejelentették – nő az új lakások építésére, megvásárlására felvett hitel után igénybe vehető adókedvezmény is (30 ezerről 240 ezerre). A kormány ezt a kedvezményt ki szeretné terjeszteni: a másodkézből szerzett – használt – lakásokra felvett kölcsönök törlesztése után is leírható lenne az adóból az összeg. A kormány elvetette, hogy a telkek közművesítésére is fel lehessen venni az immáron legfeljebb hatszázalékos kamatú támogatott lakáshitelt. Ugyanígy lekerült a napirendről a szocpol – a gyermekszám után az új lakásokra kapható állami támogatás – összegének növelése is.
A pénzügyminiszter a gazdaságélénkítő csomag fontos részének nevezte az állami garanciák rendszerének áttekintését is. – A cél az – mondta a Népszabadság kérdésére válaszolva –, hogy az Eximbank, a Mehib, a Hitelgarancia Rt. exportot segítő szolgáltatásait mind többen igénybe tudják venni, és így az intézmények legalább kimerítsék a számukra meghatározott keretet. A kormány átvállalhatja ezeknek az intézményeknek a vállalkozókra kiszabott díjait vagy – támogatással – egy részüket.
A miniszter szerint az Egyesült Államok elleni terrorcselekményeket követő gazdasági visszaesés az elemzők többsége szerint átmeneti lesz, és nem a roszszabb forgatókönyv, az elhúzódó recesszió valósul meg. Szerinte a hazai növekedés az EU konjunktúrájától függ majd, bár az könnyen elképzelhető, hogy a magyar bővülés és az EU GDP-növekedése közötti – számunkra kedvező – különbség továbbra is fennmarad. Jóslásokba azonban nem kívánt bocsátkozni a jövő évi növekedésről és inflációról.
Lapunk kérdésére válaszolva Varga Mihály közölte: szerdán megbeszélést folytatott a Budapesti Értéktőzsde elnökével. Itt egyeztették (korábban némileg ellentétesnek látszó – a szerk.) nézeteiket a kelet-európai tőzsdék egyesítéséről. A miniszter szerint a magyar tőzsde likviditása érdekében szükség volna szorosabb együttműködésre a cseh és a lengyel piaccal. Elismerte azonban, hogy a prágai tőzsdével könnyebb szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Hangsúlyozta: a tőzsdék közötti fúziók esetleges megvalósításánál szükség van a fokozatosságra. Először olyan lépéseket kell megtenni, amelyek könnyen megvalósíthatók. Ilyennek nevezte a közös kereskedési rendszerek kialakítását, és azt, hogy az egyes nemzeti börzéken működő brókercégek a másik piacon is kereskedhessenek. – A kormány kész a pénzpiaci szabályok újbóli megváltoztatására is, ha ehhez erre szükség lesz – mondta a miniszter. „Rövid távon” azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a Budapesti Árutőzsde devizapiaci szekciója a BÉT-re kerüljön, vagy hogy egyesüljön a két hazai börze.
Simor András, a BÉT elnöke a megbeszélésről a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: biztosította a pénzügyminisztert arról, a tőzsde mindent megtesz azért, hogy a tőkepiacot élénkítse, és fokozottan koncentrál a nemzetközi kapcsolatai élénkítésére. Arra kérte a pénzügyi tárca vezetőjét, hogy a kormány is tegyen meg mindent a tőzsdei forgalom élénküléséért. Simor szerint több korábbi kérésüket ismételte meg, amelyek egy részét Varga Mihály áttekintésre alkalmasnak ítélte. (Korábbi kérés volt, hogy a kormány a tőzsdei nyereségek adózására vonatkozó szabályokat tegye kedvezőbbé.)
Simor is úgy vélte, lehet együttműködés a kelet-európai börzék között. Első körben azokkal a lépésekkel lehetne olcsón hatékonyabbá tenni a működésüket, amelyeket a miniszter is említett.
Forrás: Népszabadság