A legújabb évzáró globális kockázati listát az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) 2011. decemberi utolsó árazásai alapján állította össze a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A lista élén a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország áll, a második helyen az ugyancsak euróövezeti tag Portugália követi. Adóskockázati szempontból mindkét valutauniós tagállam megelőzi a harmadik helyre került Pakisztánt, a negyedik helyen álló Venezuelát és az ötödik legkockázatosabb szuverén adósnak minősülő Argentínát is.
Ezután Írország, Ukrajna és Egyiptom következik, majd - a kilencedik helyen, miként a 2011. harmadik negyedévi listán is - Magyarország áll a legkockázatosabb tízes mezőnyt záró Olaszország előtt.
Szlovén gondok
Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a 2011. első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, de a harmadik negyedévben ismét visszakerült, és a 2011-es kereskedési évet záró lista alapján továbbra is ebben a csoportban van. A CMA a tavalyi utolsó negyedévről összeállított, kedden Londonban ismertetett elemzésében úgy fogalmazott, hogy a magyar CDS-kontraktusok díjszabásának „nem tettek jót" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között a jegybankreform kérdésében felmerült nézeteltérések. Az elemzés megemlíti, hogy december végén a Standard & Poor's hitelminősítő a befektetési ajánlású szint alá sorolta vissza a magyar államadós-besorolásokat.
A cég kimutatása szerint a magyar szuverén törlesztéskockázati tranzakciók árazása a negyedév során 18 százalékkal emelkedett, miközben a felzárkózó európai térség egészében a CDS-kontraktusok átlagosan 10 százalékkal drágultak, ugyanannyival, mint Nyugat-Európában. E mérce alapján viszont a térségben Szlovénia teljesített a legrosszabbul 2011 utolsó három hónapjában: a szlovén CDS-középárfolyamok ugyanis 46 százalékkal emelkedtek, miután a Moody's Investors Service december végén leminősítette a szlovén államadós-besorolást, a Fitch Ratings pedig negatív felülvizsgálat alá vette Szlovénia osztályzatait.
Görög világrekord és a legjobb tíz
A teljes globális mezőnyben a törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok árazásának változása alapján a legrosszabb teljesítményt Görögország nyújtotta, amelynek CDS-díjszabásai a tavalyi utolsó negyedévben 56,8 százalékkal 8453,8 bázispontra emelkedtek. Ez világrekord CDS-árazás bármely szuverén adós esetében, és a CMA kockázatszámítási modellje alapján a piac 2011 végén 93,8 százalékos halmozott valószínűséggel árazta a görög törlesztési leállást az irányadó ötéves távlatban. A görög szuverén törlesztéskockázati árazások kirívóan szélsőséges mivoltát mutatja, hogy a legkockázatosabb tízes csoport második helyén álló Portugália CDS-középárfolyamai 1153,7 bázisponton zárták az évet, 7300 bázisponttal a görög szint alatt.
A világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, mindössze 44,6 bázispontos évzáró CDS-díjszabással, utána az Egyesült Államok és Svájc következik 49,6, illetve 67,9 bázisponttal. Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svédország, Finnország, Ausztrália, Hongkong, Új-Zéland, Nagy-Britannia és Németország.
