László Csaba kifejtette: a magyar gazdaság napjainkban is erős és versenyképes, viszont az utóbbi időben a potenciális lehetőségeihez képest alacsonyabb növekedési pályára állt. Ezért az új kormány egyik fő célkitűzése, hogy javítsa a versenyfeltételeket a magyarországi vállalkozások számára, és ennek révén a bruttó hazai termék (GDP) évente 5-6 százalékkal növekedjen. Szerinte a GDP az idén 3 százalék körül nőhet, jövőre bővülése meghaladhatja a 4 százalékot, majd az ezt követő években az 5 százalék fölötti szintet is elérheti.

A kijelölt pénzügyminiszter úgy látja, hogy az Orbán-kabinet utóbbi másfél évében nem volt igazán összehangolt a kormány jövedelempolitikája, a költségvetési politika és a monetáris politika. Ezért szükséges, hogy az új kormány hivatalba lépését követően a Gazdasági Kabinet hatékonyan összehangolja az egyes területek, gazdasági tárcák tevékenységét. Mint mondta, a gazdaság ismételt erőteljesebb növekedési pályára állítása azért is szükséges, mert az elmúlt 5-6 év átlagát tekintve soha nem bővültek ilyen lassan a beruházások, az ipari termelés és nem volt ilyen alacsony szintű a működőtőke-beáramlás. Véleménye szerint az államháztartás hiányának első négyhavi mértéke már jóval meghaladja a "normális", a szezonális ingadozásból adódó szintet. Ezzel együtt úgy véli, akkor lehet majd megítélni az államháztartás valódi állapotát, amikor a távozó kormány átadja a részletes leltárt. Ehhez pár hétre is szükség lehet.

László Csaba szerint a 2002-es költségvetésről az Orbán-kabinetnek végig az volt az álláspontja, hogy ahhoz nem kell hozzányúlni, ezért ő is abból indul ki, hogy a 2002-es költségvetésben lévő számok reálisak, bár szakmai meglátása szerint jó néhány előirányzat már igen távol állhat a valóságtól. A kijelölt pénzügyminiszternek erős kételyei vannak a tekintetben, hogy például a gyógyító-megelőző tevékenységre fordított költségvetési összegek esetében valódiaknak tekinthetők-e a 2002-es költségvetés számai. Azt is elmondta: a Medgyessy-kormány száznapos programjában vállalt ígéretek költségvetési kihatásainak összege bruttó 200-220 milliárd forint, de ebből a tervezett béremelések kapcsán, a személyi jövedelemadó-befizetések révén, 40-50 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe. Vagyis a száznapos program nettó költségvetési kiadásai 150-160 milliárd forintra rúgnak, s erre László Csaba szerint meg lesz a fedezet a költségvetésben.

Az infláció áprilisi vártnál magasabb szintjét feszegető kérdésre hangsúlyozta: a jegybank múlt keddi kamatlépése, a jegybanki alapkamat 50 bázispontos emelése azt mutatja, hogy a leköszönő kormány egy-másfél éves tevékenysége után - részben a költségvetési, részben a jövedelempolitika miatt - az infláció alakulásában nagyobb kockázatokat látott az MNB. Mint mondta, különösen a jövő évi inflációs célok teljesíthetőségének kérdésében lát nagy kockázatokat, amit aggasztó jelnek tart. A leendő pénzügyminiszter ugyanakkor az ország adósságállományának kezelésében messzemenően számít a jegybank szakmai támogatására. Mint mondta, a teljes lejáró külföldi állomány megújítása nem szükséges, s az elmúlt évben a PM, az MNB és az Államadósság Kezelő Központ közötti, az államadósság gondozására vonatkozó megállapodáson sem szeretne a közeli jövőben változtatni.

László Csaba ismertette: a tervezett új szja-törvény szerint jövőre az 1 millió 200 ezer forintos éves jövedelemhatárig a mostani 20, illetve 30 százalékról 19 százalékra csökken az szja-kulcs, később pedig 18 százalékra mérséklődik. Az e fölötti, 2 millió 400 ezer forintig terjedő sávban az adókulcs 30, illetve 40 százalékról 25 százalékra változik és 2004-ben is érvényben marad. A legfelső sávban a 40 százalékos kulcs jövőre még megmarad, 2004-ben azonban 38 százalékra csökken. Aláhúzta: a kormány határozott szándéka, hogy 2003. január 1-jétől bevezeti az egységes vállalkozási adót (eva), ami azt jelentené, hogy a társas és egyéni vállalkozások éves szinten bruttó 10 millió forintos árbevételig egységesen 15 százalékos adót fizetnének. Az eva kiváltja majd az áfát, a társasági adót, az osztalékadót és a cégautó adóját, természetesen a vállalkozások önkéntesen választhatnák az új adófajtát. László Csaba aláhúzta: az új kormány úgy látja, hogy ez nullszaldós intézkedés, többlet adóbevételt, illetve adóbevétel-kiesést nem jelent. Az eva lényegesen csökkentheti azonban az adóigazgatási és az adminisztratív terheket, egyúttal megszünteti a vállalkozások körében a számlagyűjtés "össznépi játékát". Az új kormány attól sem tart, hogy az esetleges adókedvezmények vagy kisebb adó miatt egyes társaságokat úgy bontanának szét, hogy azok kisebb egységei maximum 10 millió forintos éves bevétellel rendelkezzenek. Ez ugyanis csak nagyon kétes hasznot hozhatna, az adózási előnyért nem érdemes egy ésszerűen működő vállalatot szétdarabolni.

László Csaba szerint a központi újraelosztás csökken, az új kormány a következő évtől évi 1-1,5 százalékkal szeretné mérsékelni a GDP-hez mérten a központi kiadások szintjét.

Az idén a pénzügyi kormányzat egyik legfontosabb lépése lesz a nyugdíjemelés. A távozó kormány által elfogadott nyugdíjemelés "kormánysemleges", mivel azt hatályos törvény írja elő. A pótlólagos emelésre azért kell sort keríteni, mert a leköszönő kormány rosszul ítélte meg a keresetek emelkedését, így a nyugdíjak növekedését is - fejtette ki László Csaba, aláhúzva: az átlagosan 19 ezer forintot jelentő egyszeri nyugdíjkiegészítéshez még az idén hozzájutnak majd a nyugdíjasok, a 13. havi nyugdíjat pedig fokozatosan, a nyugdíjasokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek szakmai véleményét kikérve vezeti be a Medgyessy-kabinet.

A kijelölt pénzügyminiszter szerint a 2003-as költségvetés már az Európai Unió módszertana alapján készül, vagyis minden központi kiadást az államháztartásnál tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy olyan intézményeknél, mint például a Magyar Fejlesztési Banknál lévő központi kiadásokat is a központi büdzsé kiadásaihoz sorolnák.

A PM feladatairól elmondta: a privatizációt újra kell kezdeni és már a következő évtől kezdve le kell bonyolítani néhány nagyobb tranzakciót. Ennek érdekében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Pénzügyminisztérium felügyelete alá kerül, hosszabb távon az állami vagyonkezelő csak a tartósan állami kézben maradó vagyont gondozza majd.

Végezetül a leendő pénzügyminiszter leszögezte: hosszabb távon az új kormány célja, hogy Magyarország a lehető leghamarabb csatlakozzon az eurózónához és Magyarországon a forintot felváltsa az euró. Úgy látja, hogy a legkorábbi dátum 2007 lehet a belépésre az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ehhez kapcsolódva kiemelte: az erőltetett felértékelődést meg kell akadályozni, ezért a forint árfolyamsávjának további szélesítésére, az esetleges sáveltolásra nincs lehetőség, e lépések nem szükségesek.
Forrás: MTI