Ez évtől bővült a társasági adóalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége: január 1-jétől be kell jelenteni az adóhatóságnak az adókedvezményre jogosító 3, illetve a 10 milliárd forintnál nagyobb összértékű termék-előállítást szolgáló beruházások megkezdését. A bejelentésre azért van szükség, mert az Európai Unió tájékoztatást kért a magyar kormánytól arról, hogy a csatlakozás után még hány adózó rendelkezik beruházási adókedvezménnyel. Az adóhatóság jelenlegi adatbázisából viszont csak azt lehet megállapítani, hogy a korábbi években hányan és milyen összegű kedvezményt vettek igénybe. Az APEH ugyanis eddig mindig utólag, a társasági adóbevallásokból értesült arról, hogy valamely vállalkozás beruházása miatt vett-e igénybe adókedvezményt.

A határidő betartása az adózók érdeke, mivel elmulasztása esetén - a jogsértő tevékenység miatt - akár az is megtörténhet, hogy az adózó nem jut például a Széchenyi-terv keretében állami támogatáshoz – hívta fel a figyelmet Répássy Csaba, adópartner. A szankció enyhébb esetben is mulasztási bírság lehet.
Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a versenyjogi fejezetet azért nem sikerült még Magyarországnak lezárnia, mert eltérő álláspontot képvisel az adókedvezmények fenntartásáról. A magyar kormány – magyar törvényi szabályozásnak megfelelően – azt az álláspontot képviseli, hogy a 3 és 10 milliárd forint értékű beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket 2011-ig lehet igénybe venni, amennyiben a beruházás még az Unióhoz történő csatlakozás időpontjáig megkezdődött, s csak a csatlakozás után szűnne meg az igénybevétel lehetősége. Az EU viszont azt szeretné elérni, hogy már a csatlakozás előtt se lehessen a kedvezményt igényelni, mert az ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályozással. Véleményük szerint ugyanis a nagyberuházások után igénybe vehető adókedvezmények versenytorzító állami támogatásnak minősülnek. Az EU-t most a magyar kormány arról igyekszik meggyőzni, hogy legalább a bővítés időpontjáig fenntarthassa Magyarország a jelenlegi adókedvezményeket és így megőrizze a külföldi tőke beáramlását eredményező vonzerejét. Azért is van nehéz helyzetben a kormány, mert a csehek, sőt állítólag a lengyelek is ígéretet tettek saját beruházási adókedvezményeik megszüntetésére.

Répássy Csaba szerint ugyanakkor az is igaz, hogy az Európai Unióban is rengeteg adókedvezmény létezik, s így a vállalkozások tényleges adóterhelése jóval alacsonyabb, mint az egyes országokban előírt társasági adókulcs. De az adókedvezmények nemcsak Európát, hanem például még az Egyesült Államokat is átszövik. Jól példázza ezt, hogy bár az államokban 33 százalék a társasági adókulcs, a legtöbb cég effektív adóterhelése 15 százaléknál nem több.

A mostani adatgyűjtésére azért van szükség, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezzen arról, hogy nemzetgazdasági szinten az igénybevett kedvezmények mekkora összeget tesznek ki, s hogy Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon sikeresen érvelhessen a beruházási adókedvezmények fenntartása mellett. A folyamatban lévő fejlesztésekkel kapcsolatos adatokat, így a beruházás megkezdésének időpontját, értékének tervezett összegét, a beruházás helyét, az üzembe helyezés várható időpontját 2002. január 31-ig kell megküldeni az APEH-nak, míg a 2002. január 1-je után megkezdett nagyberuházásokkal kapcsolatosan a kezdést követő 30 napon belül kell beszámolni az adóhatóság felé.


Az adóhatósághoz benyújtandó szükséges adatlap