A központi költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási főösszege 170,9 milliárd forinttal növekedett, így az egyenleg nem változott, az ez évre tervezett hiány továbbra is 481,035 milliárd forint. A 170 milliárd forintos többletkiadás számos előirányzat növelését tette lehetővé. Így a költségvetés eredetileg tervezett 36,7 milliárd forintos általános tartaléka 47,9 milliárd forinttal emelkedik, 84,6 milliárd forintra.
A miniszterelnökségi fejezetben 33 milliárd forinttal növekedhetnek az idén a személyi kifizetések az eredetileg tervezetten felül, így erre a célra összesen 53,7 milliárd forintot fordíthatnak. Ezen túl a közszféra keresetkiegészítésére a terven felül 14 milliárd forint jut. Növekszik az ÁPV Rt. tartaléka, annak feltöltésére 44,1 milliárd forintot fordítanak.
Mindezekkel együtt a miniszterelnökségi fejezet kiadási előirányzata közel duplájára, az eredetileg tervezett 153,8 milliárd forintról 292,8 milliárd forintra emelkedik.
A költségvetés többi fejezetének kiadási előirányzata kisebb mértékben változik. Így 25 milliárd forinttal emelkedik a Gazdasági Minisztérium kiadási előirányzata, a pénz az intézményi felhalmozási kiadásokat növeli.
A Pénzügyminisztérium kiadási előirányzata 6,8 milliárd forinttal növekedett. Ebből 13,4 milliárd forint, illetve 18,4 milliárd forint jut a két tb-alap támogatására. Ugyanakkor 25 milliárd forinttal csökken a kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség.
A központi költségvetés 170 milliárdos bevételi többlete elsősorban a korábban számítottnál magasabb adóbefizetésből származik. Így 13,5 milliárd forinttal több folyik be a társasági adóból, 4,4 milliárd többlet származik a pénzintézetek társasági adójából, 25 milliárd a vám- és importbefizetésekből. A két legnagyobb tétel az áfa és a személyi jövedelemadó pluszbevétel. Az általános forgalmiadó-bevételi előirányzat 1.197 milliárdról 1.290 milliárd forintra emelkedik, vagyis 93 milliárddal lesz több, míg az szja-ból 71 milliárd forinttal nagyobb bevételre számítanak, s így a költségvetésbe összesen 842,9 milliárd forintnak kell befolynia az idén. Ezeket a tételeket csökkenti, hogy az ÁPV Rt. egyáltalán nem fizet a költségvetésnek osztalékot, ami 36 milliárd forintos kiesést jelent.
A zárszámadással nemcsak a központi költségvetés, hanem az államháztartás másik két fejezete, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap is változott. A két alap összesített kiadásai és bevételei egyaránt 114,1 milliárd forinttal növekednek.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 56,6 milliárd forinttal, az Egészségbiztosítási Alap 57,6 milliárd forinttal költhet többet. Az öregségi nyugdíj emelését az eredeti előirányzaton felül 40 milliárd, a rokkantsági és baleseti nyugdíj növelését 9,3, a magasabb hozzátartozói nyugellátását 8,1 milliárd forint szolgálja. A rokkantsági nyugdíjemelést részben az Egészségbiztosítási Alap többlete is finanszírozza, ebből a kasszából több mint 10 milliárd forint jut ilyen célra. Az alapban a gyógyszertámogatás előirányzata 35 milliárd forinttal, 182 milliárd forintra emelkedik.
A gyógyászati megelőző ellátás keretében 7 milliárd forinttal több jut a fekvőbeteg-ellátásra, 400 millió forinttal nő a művesekezelésre, egymilliárddal a járóbeteg-ellátásra, félmilliárddal a fogászati ellátásra, és 150 millió forinttal a háziorvosi ellátásra fordítható összeg.
Mindezeket a többletkifizetéseket részben az teszi lehetővé, hogy a járulékokból a tervezettnél több folyt be, részben pedig az, hogy bizonyos összegeket a költségvetés átutal a hiányok fedezésére.