A jövedelemtermelő képesség jellemző adata: a banki minősítések szerint a kis és közepes vállalkozások 22 százaléka megy át csak a megfelelőségi "vizsgán". A hitelállomány mindössze 3 ezer milliárd forint ebben a körben, mely látszólag nem kedvezőtlennek ahhoz képest, hogy a kkv-k vagyona 10 ezer milliárd forintnyi. Csakhogy ez a 10 ezer milliárd forintot kitevő vagyon a rendszerváltáskor még 30 százalékkal nagyobb értéket képviselt az ipari szövetkezetek kezében...
A vagyonfogyásról, a jövedelemtermelő képességre utaló adatokról is Vadász György, a Magyar Iparszövetkezetetek ügyvezető társelnöke beszélt egy, az OKISZ szervezte szeptember 18-i konferencián, melynek célja a munkaerő-megtartó képesség elősegítése módjának - főleg külföldi példák segítségével való - megismertetése volt. Igaz, az olasz főelőadó is csak roppant áttételesen - az udinei szék- és más ipari klaszterek működésének felvázolása és azok tudás-intenzív nemzetközi piacnyitása ismertetésén keresztül - foglalkozott az eredeti témával.
1,5 millióan eltűntek
A magyar vezérszónok annyiban persze segítette a hallgatóságot a meghirdetett témáról való tájékozódásban, hogy kifejtette: az elmúlt két évtizedben, pontosabban a rendszerváltás első éveiben 1,5 millió munkavállaló eltűnt a magyar piacról. De ez része volt annak az átalakulásnak, amelyik az igénytelen gazdasági szerkezetet főleg külföldi működő-tőke bevonásával az igényes piac kiszolgálására tette alkalmassá. Az OKISZ ügyvezető társelnöke azt a személyes meglátását is elmondta ennek kapcsán, hogy a kkv-k nettó munkahelyteremtőknek számítottak, s amúgy is jellemző volt az üzleti élet egészére, hogy a kormányzatok engedték a foglalkoztatási lazaságokat.
Napjaink áttételesen kapcsolódó adatai közül arra hívta fel a figyelmet Vadász György, hogy 3,2 millió nyugdíjassal kell napjainkban is kalkulálni, de az érdekes az, hogy a nyugdíjba menők átlagéletkora szerint világrekorderek vagyunk, az ugyanis 53 év. Meghaladja a 800 ezret azok száma, akik nem szabályos időpontban mentek nyugdíjba, s ebben a népes csoportban nincsenek benne azok, akik például a rendvédelem különböző helyein szolgáltak és jogszerűen mentek viszonylag fiatalon nyugállományba.
#page#
Kétezermilliárdnyi támogatás
A jövedelemtermelő képesség további aspektusaira is kitért az iparszövetségi vezető, kifejtve, hogy a 460 ezer egyéni vállalkozó összteljesítményét vizsgálva tavaly kiderült, hogy a veszteségük több mint a nyereségük. A jogi személyiségű vállalkozásoknál valamivel jobb volt a tavalyi statisztika, de még így is az ő jövedelemtermelő képességük az egytizedét teszi ki az uniós KKV-k jövedelemtermelő képességének. Ezekkel az adatokkal kötötte át előadását Vadász György az uniós és hazai költségvetési források "becsatornázhatóságára".
Arra, hogy a kormányfő nemrégiben tett kijelentését, miszerint a KKV-k 2008-ban 2000 milliárd forint támogatási lehetőséggel kalkulálhatnak, illik a helyén kezelni. Ugyanis 2006-ban ugyanez a kör 27 milliárdot, 2007-ben 31 milliárd forintot jegyezhetett a büdzsétől származó támogatásra, miközben tavaly a nagyvállalatok 142 milliárddal, az idén 165 milliárd forinttal érezhették a hátuk mögött az államot.
A jövő évi 2 ezer milliárd forint tehát számottevő erősödést jelenthet, ugyanakkor - folytatta Vadász György - az OKISZ-nak is elemi kötelessége lesz helyzetbe hozni a vállalkozókat. Azaz túl azon, hogy segíteniük kell a cégeket az uniós források megtalálásában, elérésében, azt is jó láttatni, hogy melyik vállalkozás mit képes vállalni. Lényegi újítás jövőre, hogy a nemzeti fejlesztési terv kiteljesíti új mikro-finanszírozási rendszerét, azaz végre megoldódik sok cég önerőhöz - azon keresztül uniós támogatáshoz - juttatása.
Az OKISZ mindebben úgy is partner akar lenni, hogy társaságot hoz létre a Magyar Fejlesztési Bankkal. Októbertől elindítanak egy 2,8 milliárdos fejlesztési garancia-rendszert, melyet a jövő évben úgy akarnak a KKV-k javára komplex módon kínálni, hogy támogatják az információhoz jutást, a pályázat-előkészítést, a forráskeresést, s természetesen a szolgáltatások része lesz a garanciavállalás, a faktorálás, a biztosítás.
Bejelentett egy adópolitikai szerepvállalást is a Magyar Iparszövetkezetek ügyvezető társelnöke. Azt, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács kebelén belül megint működni kezd az adóreformok bizottsága. Mégpedig úgy, hogy mindenestül kidolgozzák a korszerű, ösztönzésre alkalmas adórendszert részben 2009-es, részben 2010-es bevezetésre. Teszik ezt azért, mert a jelenlegi elhasználódott, korszerűtlen adórendszert csak látszólag modernizálja a kormányzat. Azt, amit 2008-ban is képviselni akar a kabinet, érdemi jogszabály-változtatásnak, adóreformnak nem lehet nevezni, mert a leglényegesebb átalakításokat nem tartalmazzák a programok.
