2001-ben a népszámlálás adatai alapján Magyarországon 3,678 millió lakás és üdülő ingatlan volt. Egy lakásban átlagosan 75 m2 alapterületen 2,7 személy lakott. A lakásállomány némileg meghaladja a nyilvántartott háztartások számát. Ennek ellenére a statisztikákban szereplő lakások földrajzi megoszlása, közműellátottsága és a lakások egy részének kedvezőtlen paraméterei miatt a valóságban lakáshiány van Magyarországon. Nemzetközileg elfogadott mutató a lakásállomány éves bővülése, melynek minimális szintje az összes lakásállomány 1%-a. Ez, a forgalomból évente kikerülő (tehát elvileg és átlagosan a 100 éves) lakások pótlását szolgálja. Ma Magyarországon ez mintegy 40 ezer lakást jelentene évente. Ezt az értéket utoljára a ’90-es évek elején érte el a hazai építkezések száma.

A strukturális lakáshiányból kiindulva a kormányzati lakáspolitika nem általánosságban a lakásépítéseket szorgalmazza és támogatja, hanem a korábbinál kedvezőbb lakás-struktúra kialakítását pártolja. Ez azt jelenti, hogy egyrészről növelni igyekszik a kisebb (főleg garzon jellegű) lakások számát, másrészről a “méltányolható lakásigény” fogalmával értelmes felső korlátot szab a nagyobb lakások összes alapterületének.



2002 áprilisában a háztartások 12,6%-ának (479 ezer háztartásnak) volt lakáshitel-tartozása. Az utóbbi negyedév alatt a felmérések szerint tehát közel 20 ezerrel nőtt a lakáshitelek száma. A 2000-2001-ben és 2002 elején felvett hitelek aránya 50%-ot ért el.



Az elmúlt két év során folyamatosan növekedve háromszorosára nőtt a lakáshitel felvételre készülő családok aránya. Jelenleg 350 ezer háztartás tervezi lakáshitel felvételét. A változások azt mutatják, hogy 2002 elején gyorsult a lakáshitel piac bővülése Az új szerződések számaegy negyedév alatt megduplázódott, s a hitelfelvételi kedv is erősödött



A GKI kutatása alapján a biztosan vagy nagyon valószínűen lakást vásárló, építő, és lakásuk felújítását, bővítését tervező háztartások köréből 108 ezer hitelkérelem várható egy éven belül. Ebből 30 ezer hitelkérelmet lakás építésére, 62 ezret lakásvásárlásra, 16 ezret felújításra, bővítésre nyújtanak be.



A tervek szerint 300 milliárd forintnyi hitelkereslet várható 2002 féléve és 2003 féléve között. Ebből kb. 150 milliárd forint lakásépítést, 120 milliárd forint lakásvásárlást, 30 milliárd pedig felújítást, bővítést finanszíroz majd. A kiegészítő kamattámogatás kiterjesztése a használt lakások vásárlására erőteljesen felélénkítette a hitelkeresletet.

2000-ben a lakáshitel állomány havonta átlagosan 5, 2001-ben 12,9, 2002 első felében 20,5 milliárd forinttal nőtt és a havi növekmény az év közben is folyamatosan növekszik. A 2001 januárjától a piacon jelenlévő hitelintézetek egymással versengve kínálják lakáshiteleik különböző konstrukcióit. A verseny győztesei egyelőre egyértelműen a bankok, melyek az összes engedélyezett hitelek mintegy 70%-át folyósították.



2001-ben 76 ezer lakáshitel kérelem került engedélyezésre, összes értékük 155 milliárd forint volt. Az engedélyezett lakáshitelek számában 33%-os, összegükben mintegy 55%-os növekedés volt tapasztalható a második félév folyamán. Az új hitelállomány mintegy 67%-át bankok, 20%-át takarékszövetkezetek és 12%-át jelzáloghitel intézetek folyósították. 2001 folyamán az engedélyezett lakáshitelek átlagos összege mintegy 2 millió Ft.



A folyósított hitelek fajtái közötti megoszlás lényegében az év folyamán változatlan maradt – a hitelek és támogatások egyharmada (30 ezer hitelszerződés) korszerűsítéshez, bővítéshez, csaknem további egyharmada (25 ezer hitelszerződés) használt lakás vásárlásához, 22%-a (18 ezer hitelszerződés) építéshez, 10%-a egyéb lakáscélhoz kapcsolódott. A hitelek összegének megoszlását vizsgálva az mondható, hogy a hitelállomány legnagyobb része, 38%-a, összesen 63 milliárd Ft értékben lakásépítéshez kapcsolódik. A folyósított hitelállomány 30%-át kitevő mintegy 50 milliárd Ft használt lakás vásárlását szolgálja, de a lakásépítés, -korszerűsítés céljára folyósított 26 milliárd ill. az új lakás vásárlására felvett 21 milliárd Ft összegű hitel is jelentősnek mondható.



2002-ben 260 milliárd forint lakáshitel állománybővülés várható. A háztartások eladósodásának gyors növekedése azonban nem jár együtt az önerős lakásépítés erőteljes felfutásával, mindössze kis mértékben emelkedett az ilyen lakásépítések száma, bár az építési engedélyek száma számottevően emelkedik. A lakáshitelek tehát valószínűleg az 1998-2001-ben drasztikusan megemelkedett telekár emelkedést és az építési költségek gyors növekedését finanszírozták. Így nem jut több pénz az építésre, mert a háztartások forrásainál gyorsabban növekvő beruházási költségek vitték el a többletpénzt. Azóta a hitelezés további élénkülése már a lakásépítések számának növekedését idézte elő.

A lakásépítések száma 2003-ra várhatóan évi 40 ezerre emelkedik, majd közelítőleg ezen a szinten stabilizálódik. Ez a növekedés, valamint az infláció és a használt lakások vásárlásának finanszírozása mozdítják továbbra is előre a lakáshitel piacot. Az új lakások építésére felvett hitelek évi összege 260 milliárd forintot, a használt lakások vásárlását finanszírozó hitelfelvétel éves összege 2006-ra 190 milliárd forintot ér majd el. Ekkorra azonban már kb. évi 160 milliárd forintot törlesztenek majd az adósok. Az eközben felhalmozódó kamatot is figyelembe véve mintegy 1600-1700 milliárd forintot érhet ela lakás és ingatlan hitel állomány 2006 végére.

Az MKB lakáshitelei