Csütörtökön a Barclays Capital elemzői vélték úgy, hogy a fő globális piacokon jelenleg mutatkozó árfolyam-erősödések nagy valószínűséggel már fordulatot jeleznek a világgazdasági recesszióban, és rövidesen ki fog derülni, hogy az eddigi piaci árazások szélsőségesen eltúlzott veszteség-várakozásokat tükröztek a pénzügyi szektorban. Ezt támaszthatja alá az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki statisztikai közleménye is, amelyben a bank kiemeli: az euróövezetben a rövid lejáratú bankközi kamatok rekord mélységekben vannak - vagyis nincs már hitelszűke -, így a vállalatfinanszírozás továbbra is kiugróan bővül. Ezzel együtt azonban a hitelkereslet csökkenése miatt csaknem megállt a lakossági finanszírozás növekedése az Európai Unióban.
Mínusz 6 százalékon az USA
A tengerentúlon az európai bizakodás ellenére továbbra is rossz a helyzet: az Egyesült Államok gazdasága éves szinten 6,3 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben. Az elemzők 6,7 százalékos GDP-zsugorodás bejelentését várták most. Ezzel együtt azonban jelentős átalakításokra szánhatja magát az amerikai kormányzat: a jelenlegihez képest gyökeresen új szabályozást kezdeményez az amerikai kormány a pénzügyi rendszer ellenőrzésére annak érdekében, hogy annak hiánya ne fenyegethesse a gazdaság egészét - jelentette be Timothy Geithner pénzügyminiszter csütörtökön. Nem említette, hogy melyik intézmény látná el a rendszer stabilitását biztosítani hivatott új szabályozó szerv szerepét, elemzők azonban tudni vélik, hogy a szövetségi tartalékbank-rendszert, a Fedet ruháznák fel ezzel a jogkörrel.
Románia gazdasága is visszaeshet az idén a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodásának feltételezése szerint. Románia gazdasága 4 százalékkal eshet vissza a megállapodás alapján. A román veszteség azonban még mindig kedvezőbb, mint az Ecostat csütörtöki prognózisa, amely alapján az idén 4,1 százalékkal csökkenhet a magyar GDP. Ezzel szemben azonban jövőre 0,1 százalékkal nőhet a magyar bruttó hazai termék (GDP), miközben az éves infláció 2009-ben 3,4 százalékra, míg jövőre 2,8 százalékra csökkenhet a tavalyi 6,1 százalékról. Továbbra is rossz helyzetben van Izland is, amely 500 millió dollárig terjedő mértékben szeretne hitelt kapni Oroszországtól. A válság hatására a francia kormány csütörtökön új rendelet kiadását helyezte kilátásba, amely szerint tiltanák a fizetésen kívüli vezetői ösztönzést olyan cégeknél, amelyek állami segítséget kapnak.
Csütörtökön ezer milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot kért a pénzügyi válságtól fenyegetett fejlődő gazdaságok számára a húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országtól (G20) az ENSZ főtitkára. Ban Ki Mun azt mondta: a jövő heti londoni G20-csúcstalálkozó részvevőitől olyan "valós, globális élénkítő csomagot" fog kérni, amely a fejlődő térség összes országának szükségleteire elégséges. Hozzátette: az ezer milliárd dolláros juttatást a következő két évre javasolja.
Surányi, Patai, ...
Magyarországon csütörtökön is folytatódtak az MSZP miniszterelnök-jelöltje körüli találgatások. A nap végén Patai Mihály látszott annak jelöltnek, akiről tárgyalhat az MSZP és az SZDSZ azt követően, hogy kiderült Surányi György nem vállalja a jelölést, azonban a Budapesti Értéktőzsde elnöke csütörtök este szintén cáfolta, hogy vállalná a miniszterelnökséget. Eközben napvilágot látott: az OTP Banknak április elsején folyósítják az állami hitel első részletét, a másodikra június 30-án kerül sor, míg a hitel lejárata 2012. november 11. lesz. Veres János pénzügyminiszter szerdán este jelentette be, hogy a magyar állam az OTP Banknak több mint 400 milliárd forint (1,4 milliárd euró), az FHB Jelzálogbanknak mintegy 120 milliárd forint (400 millió euró) összegű kölcsönt nyújt piaci feltételekkel, piaci kamatozással, a vállalati és a lakossági hitelezés bővítése érdekében. Az OTP csütörtöki közleménye szerint a teljes összeg törlesztése - 2010. novemberéig tartó türelmi időszakot követően - nyolc negyedév alatt, egyenlő részletekben esedékes.
