Tejterméket és pékárut a háztartások zöme naponta vásárol, zöldséget-gyümölcsöt és húst-húskészítményt hetente többször, mélyhűtött terméket pedig havonta, állapította meg a GfK adatai alapján.
Becslése szerint az öt friss termékkategória együttes kereskedelmi forgalma meghaladta a 600 milliárd forintot tavaly.

Az érintett öt terméktanács közreműködésével rendezett GfK-konferencián a gyártó és kereskedelmi vállalatok 160 képviselője öt szekcióban összesen 26 előadást hallgatott meg a marketing javításának, az értékesítés növelésének lehetőségeiről.

A friss áruk az élelmiszerkereskedelem leggyorsabban forgó termékei – hangsúlyozta Házi Zoltán, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke a konferencián. – Ezek nagy részét még mindig hagyományosan pultnál, személyesen értékesítik. Így ezekből a termékből a választék, a vonzó árukihelyezés jelentős szerepet játszik egy üzlet arculatában, a vásárlás hangulatában.
A friss áru értékesítése a kereskedelem legmunkaigényesebb része, mutatott rá Házi Zoltán. Egyes termékekből, főleg zöldség-gyümölcsből azonban fékezi az értékesítést a körülményes beszerzés, a szállítókkal való nehéz kapcsolattartás és az árak gyakori változása.

Horváth Annamária az étkezési szokások trendjei alapján a mennyiségi fogyasztás csökkenését vagy stagnálását valószínűsíti a főzéssel és otthoni meleg étkezéssel kapcsolatos kategóriákban.
Ugyanakkor a magyar lakosság tíz legkedveltebb élelmiszere közé tartozik a baromfihús, gyümölcs, zöldség, fehér kenyér, sajt, felvágott és a tej is. A GfK 1989-as, első ilyen felmérés óta valamennyi kategória kedveltsége növekedett, kivéve a fehér kenyeret.

A vásárlási szokásokban döntő szerep jut az áruk frissességének és minőségének. Általában ez a legfontosabb szempont a boltválasztásnál, megelőzve az árszínvonalat, áruválasztékot, az üzlet és környékének tisztaságát, továbbá a figyelmes, gyors kiszolgálást.
Fórián Zoltán, a Rabobank kutatási igazgatója az EU-csatlakozás közeledtével a kínálat növekedésére, azzal együtt pedig a verseny éleződésére számít.
- Az azonban nem az élelmiszerek árának robbanását, hanem éppen ellenkezőleg, zuhanását hozhatja magával – állapította meg. – Például előállt az a rémmesébe illő helyzet, hogy a hazai húsipari cégek olcsóbban tudnak Dániából és Németországból alapanyagot importálni, mint magyar beszállítóktól.
Fórián Zoltán szerint a hazainál olcsóbb alapanyagok és a vágósertés egyre alacsonyabb ára ellenére a boltokban azért nem csökken a sertéshús ára, mert a termelés és feldolgozás költségeit megemelte a nagyobb minimálbér és a drágább elektromos áram.

A közeljövő kilátásairól Házi Zoltán, az OKSZ elnöke úgy vélekedik, hogy a lakosság vásárlóerejének növekedéséhez igazodhat a friss áruk forgalmának trendje is. Fontosnak tartja, hogy a friss áruk értékesítésében új szolgáltatások jelennek meg. Így például mind nagyobb lesz a konyhakészre feldolgozott áruk aránya. Várhatóan erősödik a kereslet a magasabb minőségű, többek közt a biotermékek iránt.
Az EU-tagországokhoz viszonyítva a magyarországi fogyasztás különösen a húsáruk, tejtermékek és zöldség-gyümölcs alacsonyabb, így különösen ezekben a kategóriákban várható a forgalom növekedése.
Bajai Ernő