Az irányvonal világos, írja közleményében az RSM DTM: a fogyasztás még erőteljesebb bevonása a közteherviselésbe.
– Amennyiben a bevételi oldalon keresünk megoldási lehetőségeket a költségvetési egyensúly megteremtésére, ezeket a lépéseket még mindig a kisebbik rossznak nevezhetjük, hiszen nem a jövedelmek erőteljesebb megadóztatását vetítik előre. Minden bizonnyal a kormány is tisztában van azzal, hogy amikor a személyijövedelemadó-bevétel két harmadát nagyságrendileg 650 ezer magánszemély fizette 2010-ben, a jövedelmet terhelő elvonások növelésében nincs további mozgástér – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A Széll Kálmán 2.0-ban beharangozott adók közös vonása az, hogy azok a végső fogyasztóra hárulnak. Így lesz ez a pénzügyi tranzakciós adónál is, amelynek alacsony, egy ezrelékes kulcsa rendkívül széles bázisra vetül. Vagyis úgy teremt biztos és kiszámítható bevételt az államkasszának, hogy közben elviselhető mértékű terhelést jelent az adóalanyoknak.
– Fontos tisztán látni, hogy bár a tranzakciós adót a pénzügyi közvetítő rendszer szedi majd be, annak alanya minden esetben a végső fogyasztó lesz, akár cégekről, akár magánszemélyekről van szó – szögezi le az adószakértő a bejelentett adómódosítások kapcsán.
Matolcsy György viszont a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta: a kormányzat tervei szerint az adót a szolgáltatók fogják megfizetni. Bár valószínűleg megpróbálják azokat a fogyasztókra terhelni, ez nem fog sikerülni – ahogy korábban a bankadónál és baleseti adónál sem sikerült –, mert a verseny olyan éles a szolgáltatók között, és technikailag sem lenne könnyű, szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.
Az SzKT 2.0-ban pedig ez áll: „A pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési szolgáltatási adó esetében a várt adóbevétel megoszlik a vállalatok és a háztartások között.” (Bankszövetség: Nem ezt ígérte a kormány)
Nincs felső korlát
Eltérés a korábban bejelentett adóintézkedésekhez képest, hogy nincs felső plafonja a tranzakciós adónak, ami a nagy összegű átutalásokat bonyolító adóalanyok számára jelenthet hátrányt. Mint ismeretes a SZKT 2.0-ban még az áll, hogy bizonyos nagy összegű tranzakcióknál maximálásra kerül az adóteher. A tervezetben az szerepel, hogy a 2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd forint bevétel 0,1 százalékos adómértékkel és 30 ezer forintos értékhatárral elérhető. A plusz bevétel a költségvetés tartalékát növelheti.
Kivételek és mentességek azonban lesznek a legutóbbi bejelentés szerint is. A körbe tartozik az államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank, valamint az egyazon tulajdonos több számlája közötti átutalások is, vagyis amikor az egyik banknál lévő számlánkról a másik banknál lévőre utalunk át összegeket, értelmezi a bejelentést az RSM DTM. (Matolcsy bejelentéséből viszont nem egészen egyértelmű, hogy a mentesség csak az ugyanannál a banknál vezetett számlákra vonatkozik, vagy valóban az egy tulajdonos esetén a bankok közötti pénzmozgást sem terheli az adó. Valószínűleg a részletek még változhatnak a törvénytervezet vitája során.)
Sok beszédnek adó az ára
A telekomadónál is van eltérés a Széll Kálmán-terv 2.0-hoz képest: itt jobban megjelennek a fogyasztói szokások a tényleges adóteher alakulásában, írja az RSM. Vagyis ha valaki többet telefonál, több adót fizet, igaz, itt is lesznek könnyítések: magánszemélyeknél havi 700, cégeknél havi 2500 forint lesz a maximális adóteher, az első tíz perc beszélgetés pedig ingyenes lesz.
Az továbbra sem világos, hogy a szolgáltató részéről ingyenes kínált beszélgetések (többek között a flottákon belül) adóterhelése hogyan alakul majd. (Az erre irányuló újságírói kérdésre Matolcsy György nem válaszolt a szerdai sajtótájékoztatón)
Az új távközlési szolgáltatási adótól 2013-ban már 60 milliárd forintnyi bevételt remél az állam: ez megegyezik a jelenlegi távközlési adó mértékével.
Bizonyos értelemben folyamatosság vehető észre az új biztosítási adónál is, hiszen annak kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó „ága” mértékében megegyezik a jelenlegi baleseti adóéval. E területen a korábbi tervekhez képest nincs számottevő változás.
Ami kifejezetten érdekes Kalocsai Zsolt szerint: míg korábban a kormány még a 19 százalékos társaságiadó-kulcs megszüntetését is kilátásba helyezte, jelenleg háromkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetését tervezik. A 10 és 19 százalék mellé járulna a 30 százalékos kulcs, utóbbit azonban csak az energia- és közműcégek fizetnék. A jelenlegi szektorális különadó tehát a társasági adó részeként él tovább, azonban egyelőre kérdéses, hogy az úgynevezett Robin Hood-adó továbbra is megmarad-e.
– Ez a változás egyfelől egyszerűsítésként csapódhat le az érintett vállalkozásoknál, másfelől azonban átalakulhat az adóalap-csökkentő és –növelő tételek, valamint az adókedvezmények rendszere. Emiatt az egyes vállalatoknak maguknak kell kiszámolniuk, hogy az új társasági adóval valójában jobban vagy rosszabbul járnak-e, mint most, a társasági adó és a különadó kombinációjával – világít rá Kalocsai Zsolt.
