Kína 1999-ben került ki az alacsony jövedelmű országok közül, és 2010-re elérte a felső közepes jövedelmű státuszt, amely pozíciót továbbra is betölti. Hasonlóképpen, India, amely két évtizeddel ezelőtt alacsony jövedelmű ország volt, de a gyors gazdasági növekedés hatására közepes jövedelmű országgá nőtte ki magát.
Az országok jövedelmének besorolásához a Világbank az egy főre jutó GNI-t használta, amely magában foglalja az adott ország lakosai és vállalkozásai által belföldön és külföldön megszerzett összes jövedelmet.
Ma 86 ország számít magas jövedelműnek, ami a világ országainak 39,4 százaléka.
2000 óta ez az arány jelentősen nőtt, 25,4 százalékáról. Európában a volt keleti blokk országai, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia a piaci reformok után magas jövedelmű országokká váltak.
Chile és Uruguay a 2000-es évek nyersanyagpiaci fellendülése és az egy főre jutó GDP növekedése miatt magas jövedelmi helyzetbe került. Chile a világ legnagyobb réztermelője és a második legnagyobb lítiumtermelő.
Ázsiában Dél-Korea gazdasági felemelkedése a Kínába irányuló hatalmas exportnak és a kulcsfontosságú iparágakra való specializálódásnak köszönhető. Az elmúlt 25 év során a régió azon kevés országai közé tartozik, amelyek legyőzték a „közepes jövedelmek csapdáját”.
Régiónként
Ha regionális szempontból vizsgáljuk a jövedelmek besorolását, azt láthatjuk, hogy a magas jövedelmű országok száma elsősorban a kulcsfontosságú régiókban nőtt:
