Egy új felmérés szerint a globális ipar a következő öt évben felgyorsítja az energiahatékonyságba történő beruházásait, mivel a nettó zéró kibocsátás elérése felé tartó verseny egyre intenzívebbé válik. Az energiahatékonysági beruházásokról szóló 2022. évi felmérés (Energy Efficiency Investment Survey) egy nemrég kiadott ENSZ-jelentés nyomán készült, amely összehangolt fellépésére szólítja fel az országokat, hogy gyorsabb ütemben csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
A Sapio Research által végzett globális felmérés 13 ország 2294 vállalatát célozta meg, amelyek 500 – 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztatnak. A felmérés a legfrissebb képet nyújtja arról, hogy az iparágak világszerte hogyan tervezik azokat energiahatékonysági intézkedésekre fókuszáló beruházásokat, amelyekkel a nettó zéró kibocsátást kívánják elérni. A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy a vállalatok több mint fele (54 százalék) már most is végez ilyen beruházásokat, míg 40 százalékuk idén tervez energiahatékonysági fejlesztéseket.
„A jelentős népesség- és gazdasági növekedés kritikus pontig gyorsítja az éghajlatváltozást, ha a kormányok és az ipar nem fokozzák erőfeszítéseiket. A növekvő urbanizáció és az erősödő geopolitikai feszültségek még kritikusabbá teszik az energiabiztonságot és a fenntarthatóságot" - mondta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője. „Az energiahatékonyság javítása alapvető stratégiának számít ezen potenciális válságok kezeléséhez. Ezért a beruházásoknak a felmérésben jelzett felgyorsítása pozitív hírnek tekinthető.”
Az ipari villanymotor-hajtásra alapozott rendszerekben különösen nagy lehetőségek rejlenek az energiahatékonysági intézkedések terén. A felmérésben részt vevők csaknem kétharmada korszerűsíti berendezéseit a legjobb hatékonysági osztályba tartozó berendezésekre, és többek között változtatható fordulatszámú villamos hajtásrendszerekkel vezérelt, magas hatásfokú villanymotorokat kíván telepíteni.
A jelentés rámutat az aggodalomra okot adó területekre is. A válaszadók fele a költségeket jelölte meg az energiahatékonyság-javítás legnagyobb akadályaként, 37 százalékuk pedig az állásidőt tartotta akadályozó tényezőnek. Szintén aggasztó, hogy a válaszadóknak csak 41 százaléka érezte úgy, hogy rendelkezik az energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos összes szükséges információval.
„Alapvető fontosságú, hogy az érdekelt felek az egész iparban megértsék, hogy a nettó zéró kibocsátás nem feltétlenül jelent nettó költséget. A beszállítóknak és a kormányoknak egyaránt szerepük van annak az üzenetnek a népszerűsítésében, hogy az energiahatékony technológiák alkalmazása a CO2-kibocsátás csökkentése mellett a beruházás gyors megtérülését nyújtja. A lényeg az, hogy az energiahatékonyság jó az üzletnek és jó a környezetnek is" - mondta Mehta.
További fontos tanulságok a felmérésből:
- A válaszadók arról számoltak be, hogy éves működési költségeik átlagosan 23 százalékát az energiafelhasználás teszi ki.
- Tízből kilencen jelezték, hogy az emelkedő energiaköltségek legalább kismérvű veszélyt jelentenek a nyereségességre, míg egyúttal a válaszadók több mint a fele (53 százalék) e veszély mértékét inkább közepesnek vagy jelentősnek vélte.
- Annak ellenére, hogy a költségek jelentős akadályt jelentenek az energiahatékonyság javítását célzó beruházás előtt, a költségmegtakarítás volt a legfontosabb, a beruházás mellett szóló érv (59 százalék).
