Nem meglepő, hogy az orosz katonai és energiaszektorra irányuló szankciók korlátoznák a szerszámgépekhez való hozzáférést. Az sem meglepő, hogy az orosz vásárlók megpróbálják megkerülni a szankciókat úgy, hogy harmadik feleken keresztül vásárolnak CNC szerszámgépeket.

2024. február végén a Group of Seven és a Global Export Controls Coalition felvette a CNC szerszámgépeket és alkatrészeket azon gyakori, kiemelten fontos termékek listájára, amelyekre Oroszországgal kereskedelmi korlátozások vonatkoznak. Korábban az integrált áramkörök és chipek álltak a szankciós erőfeszítések középpontjában. Most a szerszámgépeket is hozzáadták, mivel az ipari alkalmazásokból könnyen újrahasznosíthatók a fegyvergyártásban.

A csúcskategóriás szerszámgépek nemzetközi piacát történelmileg a japán és a német gyártók uralták, bár Kína egyre nagyobb szereplője lett ennek a területnek. Ukrajna orosz inváziója után az Európából Oroszországba irányuló kereskedelem jelentősen visszaesett. Például Németország 2021-ben 107 millió dollár értékű szerszámgépet exportált Oroszországba, de 2023-ban ez a szám 4 millió dollárra esett vissza. 2024 májusáig az éves kereskedelmi érték mindössze 1000 dollár volt.

Bár úgy tűnik, hogy a szankciók hatékonyak, a kínai, török ​​és indiai szerszámgépexport többsége Oroszország felé rendeződött át. Megnövekedett a szerszámgépexport más országokba is, mint például Vietnam, Kazahsztán és Mexikó. Ez arra utalhat, hogy közvetítőkön keresztül az igazi célállomás, Oroszország. Például 2024 januárjában Kazahsztán 4,1 millió dollár értékben importált szerszámgépeket és 3,3 millió dollárt exportált, aminek 99 százaléka Oroszországba ment.