„2023 januárjában az átlagos órabér Budapesten bruttó 1900 Ft körül alakul, amit a diákok túlnyomó többsége nettóban kap meg, mert 25 éven aluli, illetve nem haladja meg a havi átlagbért a jövedelme” – fogalmaz Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) főtitkára. Jelenleg egy budapesti diák átlagosan 75 órát dolgozik egy hónapban, így kb. 150 ezer Ft-ot keres meg diákmunkával havonta. A budapesti órabérektől nem sokkal vannak lemaradva az észak-dunántúli órabérek, azonban a dél-dunántúli és az alföldi régióban, pár megyeszékhelyet leszámítva inkább a minimálbéres, vagy nem sokkal a fölötti kifizetések jellemzőek.

Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KÖZÉSZ) alelnöke úgy tapasztalja, 2023. év elején a kereskedelem kicsit megtorpanni látszik. A magas infláció miatt visszaesett a vásárlók száma, kevesebb nyugdíjas kisegítő munkatársra van szükség. Ez a tendencia az élelmiszeriparban is megfigyelhető, igaz jóval kisebb mértékben.

A munkaerőhiány általános trendje a diákmunkában is megjelenik, így egyre nehezebb az új munkaerő bevonása.  A jelentkezők száma éven belül ciklikusan változik, június-július folyamán jóval magasabb, mint az év többi időszakában, szeptember-októberben, illetve április-május környékén pedig alacsonyabb.  A nyugdíjas szövetkezetek tapasztalata, hogy az érintettek érdeklődése töretlen. A karácsonyi időszak után, újra szép számmal kutatnak lehetőségeket rugalmas munkavégzésre, illetve egyre többen keresik fel a szövetkezeteket a társadalmi szerepvállalás témakörében. A kölcsönzött munkavállalókra a jelenleg működő cégek munkaerőigénye és a jövőben várható új beruházások miatt fokozottan szükség lesz. A kormányzati támogatások miatt időszakosan előfordult az utóbbi években, hogy a kölcsönvevők saját munkavállalói keretüknek, létszámuk megtartása miatt idő előtt saját állományukba átveszik a gyakorlott, munkaterületén már bizonyított kölcsönzötteket. Ennek ellenére a legtöbb foglalkoztató tartja a 70-85 százalék saját állomány és a 15-30 százalék kölcsönzött munkavállalói arányt, ezt pedig a komplex HR-szolgáltatásokat biztosító kölcsönbeadók folyamatos toborzásokkal, mobilis területileg költözést vállaló magyar állampolgárokkal és a hiányszakmákban pedig külföldi munkavállalókkal tudják maradéktalanul biztosítani.