Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2 százalékkal), sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9 százalékkal). Az első négy hónapban az ipari termelés 3,2 százalékkal, az építőipari 7,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet. A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10, illetve 4 százalékra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20 százalékkal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról csak kissé, 3,9 százalékra nő.
A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5 százalékos visszaesésre számít. Áprilisban a vállalkozási szektorban 16,4, a költségvetésiben 13,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami (24 százalékos) áremelkedés mellett 6,2, illetve 8,5, átlagosan közel 7 százalékos áprilisi reálkereset-csökkenést jelentett. A GKI az év egészében 16 százalék körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében. A 16 százalékos keresetemelkedés éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene (a vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6 százalék körüli veszteséget). 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.
