A legtöbbekben nemrég tudatosult az, hogy a gazdasági kihívások Magyarországot sem kerülhetik el. A felmérésünk alapján például úgy tűnik, hogy a magyar kkv-k 81 százaléka negatív gazdasági hatásokkal számol a közeljövőben - magyarázza Jagodics Tamás, a Cégmenedzser tulajdonos-ügyvezetője a kutatással kapcsolatban, amelyet több mint 300 cégvezető részvételével végeztek. Azt vizsgálták, hogy vajon mire készülnek a magyar vállalkozások a közeljövőben.
Aggódnak a kkv-k
A gyártók, kis- és nagykereskedők, valamint szolgáltatók válaszai alapján az látszik, hogy a kkv-k 43 százalékánál jelentős negatív hatásokkal számolnak, míg 39 százalék közepesen negatív fejleményekre készül. “Minden válságnak vannak nyertesei, ez látszik most is: majdnem minden 10. magyar kkv-nál úgy látják, hogy pozitív eredményei is lehetnek a gazdasági lassulásnak” - hangsúlyozza Jagodics.
A Cégmenedzser tulajdonosa kiemeli, hogy a COVID alatt is voltak olyan iparágak, amelyeket “földbe döngölt” a kialakult helyzet, ám közben bőven akadt példa olyanokra is, akik üzleti stratégiát váltottak és aztán sikeresen eredményt termeltek. Még akár egyazon iparágon belül is láthattunk ilyen ellentéteket. Az elmúlt évtizedek válságaiban körvonalazódott, hogy “az egyik legfontosabb különbség a sikeresen fennmaradt és csődbe ment cégek között az üzleti gondolkodásban keresendő. Az egyiket a félelem, a másikat pedig az előrelátás és a bátorság vezérelte”.
A válságra való felkészüléssel telik a nyár
“Vannak cégek, amelyek előrelátó módon készülnek fel az előttük álló feladatokra, ám vannak, akik szinte kizárólag költségcsökkentésben gondolkodnak” - hangsúlyozza Jagodics. A cégek több mint 33 százaléka csökkenti a beruházásokra, közel 13 százaléka pedig a marketingre szánt összegeket. “Ez ellentmond annak a közgazdasági ajánlásnak, amely szerint ilyenkor érdemes például innoválni, beruházni, mert így lehet versenyelőnybe kerülni az újabb konjunktúra kezdetére.”
“Általában az idő dönti el, hogy melyik döntés jó és melyik rossz, ám az félő, hogy a visszavágásokkal nem a legoptimálisabb intézkedéseket fogják meghozni a hazai vállalatvezetők” - emeli ki Jagodics, aki úgy látja, hogy ennek egyik fő oka például az, hogy a magyar kkv szektor mindössze 13,6 százaléka rendelkezik ERP vagy ügyviteli rendszerrel. Vagyis a cégek nagy többségénél nem érhetők el naprakész, hiteles adatok a vállalat működésével kapcsolatban, így nem tudnak objektíven alkalmazkodni a gazdasági kihívásokhoz.
A válaszadók legnagyobb része, vagyis 49 százalék az egyéb (nem közvetlenül a működéshez kapcsolódó) költségeit fogja csökkenteni. A nem jövedelmező ügyfeleket vagy projekteket pedig közel 35 százalék fogja leépíteni. Majdnem minden 10. kkv létszámleépítésben is gondolkodik, a béreket pedig mindössze a cégek 4 százalékánál csökkentenék.
A vállalatvezető úgy véli, hogy aki “negatív intézkedést hoz, az nem optimálisan cselekszik, vagyis a félelem győz. Az pedig egy vállalkozás halála, amikor már a félelem vezérel. Ha béreket csökkentünk, nem költünk marketingre, csökkentjük a beruházásokat és az innovációt is visszavágjuk, akkor a rendezői székből átkerülünk a rendezettek közé. Így pedig jelentős részben a szerencsére bízzuk magunkat.”
A magyar kkv-k több mint 60 százalékánál profitcsökkenéssel számolnak az idei évre, 58 százalék számít arra, hogy visszaesnek a megrendeléseik. Ezzel párhuzamosan pedig a költségek emelkedésére készülnek. Ijesztő adat, hogy a válaszadók 40 százaléka attól tart, még a költségeit sem fogja tudni kitermelni, vagyis kérdéses a vállalat életben maradása is.
Fény az alagút végén
“Ugyanakkor megfigyelhető a kkv szektorban az élni akarás, hiszen sokan olyan intézkedéseket hoznak, amelyekre talán a COVID alatt sem sikerült rávenni magukat” - emeli ki Jagodics. A felmérés szerint a cégek több mint 57 százaléka erősíteni fogja az értékesítésre, több mint 26 százaléka pedig a martketingre szánt költéseit. Érdekes, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka a meglévő ügyfeleknek való értékesítésben gondolkodik. “Ők lesznek azok, akik a leghatékonyabban tudnak majd friss bevételekhez jutni” - teszi hozzá Jagodics. Sőt, a vállalatvezetők közel 17 százaléka új munkaerőt is felvenne, ha az a versenytársuktól érkezik.
Ami nagyon jó iránynak tűnik, hogy a cégek több mint 27 százaléka gondolkodik az innovációs képességük javításában, több mint 44 százalék plusz szolgáltatások, termékek fejlesztésében, illetve több mint 17 százalék szeretne vállalatirányítási rendszerbe invesztálni. Ugyanakkor sajnos valószínű az, hogy az infláció tovább fog nőni, hiszen a cégek több mint 60 százaléka áremelésben gondolkodik a túlélés és a profitabilitásuk megtartása érdekében.
Végső következtetés: a helyzet egyre nehezebb, a kkv-k ezt már érzik magukon és a legtöbben aggódnak, sőt borúlátók. Ám a korábbi válságos időszakok bebizonyították, hogy felkészülten, előrelátó módon gondolkodni nem csupán a túlélést, de a fejlődést és előrelépést is segíti.
