A luxuspiac felső szegmensét az évi minimum 50 ezer eurót költők jelentik. Az ő táboruk a 2015-ös mintegy 400 ezerről 2025-re 700 ezer főre bővült és 2025-ben fejenként átlagosan 420 ezer eurót költöttek luxuscikkekre. Ezzel a súlyuk a luxuspiacon a 2015-ös 13 százalékról tavaly már 24 százalékra nőtt.

A kutatás talán legfontosabb üzenete, hogy megváltozott a luxus jelentése. Míg néhány évvel ezelőtt még a látható státusz és a márka presztízse volt a döntő szempont, ma a fogyasztók egyre inkább azt keresik, ami a termék mögött van: a kifinomult dizájnt, a kézműves tudást, a tartósságot és a valódi minőséget. A feltűnő logó elveszítette korábbi jelentőségét. A luxusban ismét a termék lett a főszereplő.

Ez a változás az iparág egyik legnagyobb mítoszát is megkérdőjelezi. Miközben a divatvilág figyelme gyakran a kreatív igazgatók körül forog, a kutatás szerint a luxusvásárlók többsége nem tudja megnevezni annak a márkának a kreatív vezetőjét, amelytől rendszeresen vásárol. A kreatív vízió továbbra is fontos a márka számára, de a vásárlói döntéseket sokkal inkább maga a termék befolyásolja.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a luxusvásárlók 70 százaléka már elállt egy-egy vásárlástól az ár miatt – mert úgy érzeték, hogy megbomlott az ár és az érzékelt érték közötti egyensúly, vagyis indokolatlannak találták a magas árat. Ilyen eseteken azonban a legtöbben azonban nem adták lejjebb az igényeiket, hanem más terméket vagy más márkát választottak.